Számos kísérlet ellenére sem Magyarország, sem a közép-kelet-európai régió nem tudott fenntartható módon felzárkózni - így foglalható össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) "180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért - Új Magyar Fejlesztési Terv" címet viselő gazdaságstratégiai javaslatcsomagja, amelyet kedden tárgyalt meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT). Ez is, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített, és ugyancsak kedden megtárgyalt munkaanyag, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tézisei augusztusban állnak össze olyan dokumentummá, amely már a kormány elé kerülhet - számolt be az újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatóján.
Az új NVT-tag Palkovics László, az innovációs tárca vezetője olyan merész vízióval állt elő, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé fog tartozni, ahol "jó élni". Kiderült, hogy az Orbán-kormányoknak az a gyakorlata, hogy a nemzeti tulajdont favorizálja a külföldivel szemben, Palkovics László számára sem idegen. Ennek részleteiről a Népszavának azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a tárca célja, hogy így váljanak versenyképessé. Felvetettük, hogy számos kis- és mikrovállalkozás csak úgy képes talpon maradni, ha adóelkerülő magatartást tanúsít, és a feketefoglalkoztatás sem idegen tőlük. Ennek igazságtartalmát a tárcavezető sem cáfolta, ám úgy vélte, hogy ha 500 ezer vállalkozással számolunk, akkor ezekből 15 ezer lehet olyan, amelyik már most is képes tenni a versenyképessége fenntartásáért. Nem zárta ki, hogy további adóalapú támogatásban részesítik a kkv-kat. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az egyetemekkel szorosabb kapcsolatot építsen ki a tárca, amellyel nemcsak a kis cégek technológiai fejlődését segíthetik elő, hanem az üzletmenetüket is korszerűbbé tehetik.
Bár a sajtótájékoztatón a jegybank nem képviseltette magát, de az MNB honlapján nyilvánosságra hozták a 180 pontot, amelyről az NVT ülésén Virág Barnabás ügyvezető igazgató számolt be. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők - a gazdasági és társadalom szinte minden szeletét érintő - intézkedések megvalósításával.
Az MNB javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy - a jegybanktörvénytől eltérően - a jegybank vezetése nem elégszik meg azzal, hogy a pénzügyi stabilitás, valamint az infláció kordában tartása felett őrködik, valamint támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezen túl a termelékenység javításával, a teljes foglalkoztatás fenntartásával és a demográfiai fordulat megalapozásával is foglalkozik. A mostani javaslatcsomagban modern egészségügyet, csökkenő bürokráciát, a hazai humán tőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológiaadaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését indítványozza.
Az MNB stábja megállapítja, hogy lemaradásunk oka a szomszédos Ausztriához képest az, hogy nálunk nem hajtottak végre reformokat, s ha minden a jelenlegi kerékvágásban megy tovább, vagyis csak "félreformokat" hajt végre a kormány, akkor lemaradásunk növekszik. Arról azonban nem szól a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor 8 évnél hosszabb kormányzása alatt, miközben Matolcsy György is már fél évtizede vezeti az MNB-t, miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet. Lehet, hogy még nagyobb beleszólást kíván a jegybank a gazdaságstratégia alakításába- vetik fel a szakértők.
Érdekes, hogy amikor az idei GDP-növekedési várakozásokat fogalmazta meg a jegybank, akkor a kormánynál mérsékeltebben fogalmazott. A 180 pontban azonban gond nélkül leírják a 4-4,5 százalékos éves gazdasági növekedést, mint potenciális lehetőséget. Mérvadó közgazdászok ezt vitatják, hiszen a kormány sem hisz abban, hogy 2019-től egyetlen esztendőben is elérjük a 4 százalékot. A jegybank többek között csökkenő importfüggőséggel számol egy nyersanyag- és energiaszegény országban, s a külgazdasági célpontok között első helyen Kínát, a másodikon Dél-Afrikát és Brazíliát említi. Vagyis a keleti és a déli nyitás kudarcáról tudomást sem vesz. Ha, Ausztria fejlettségét 100-nak vesszük, akkor a reformlépéseknek köszönhetően 2030-ra felkúszhatunk ennek 80 százalékáig - ígérik a jegybanki dokumentum összeállítói. Jelenleg 55 százaléknál tartunk, és várhatóan Ausztria sem állva várja, hogy beérjük.
