A bíró zárt tárgyalást rendelt el az Európai Unió elleni kémkedéssel megvádolt volt jobbikos Európai Parlamenti (EP) képviselő, Kovács Béla perének első napján. A Budapest Környéki Törvényszéken az úgynevezett előkészítő tárgyaláson a vádlottak első körben reagálhatnak az ügyészség vádiratára. A Kovács Bélával szembeni vádak részben titkosszolgálati információkra, lehallgatásokra épülnek, így államtitoknak minősülnek. Emiatt rendelt el a bíró a személyes adatok egyeztetése után zárt tárgyalást.
A szabadlábon védekező Kovács Béla a tárgyalás előtt röviden nyilatkozott a sajtónak, ártatlanságát hangoztatta. A tárgyalás első néhány, még nyilvános percében Kovács nyugodtnak, magabiztosnak látszott.
Mint arról többször írtunk, a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt kémkedés gyanújával. Az ügyészség szerint Kovács 2009-es képviselővé választása után orosz kérésre folyamatosan informálta az orosz katonai hírszerzést több ügyről is, például a Déli Áramlattal gázvezetékkel kapcsolatos uniós politikáról vagy az EU és Ukrajna viszonyáról.
A bíróság weboldalán kivonatban ismertetett vádiratból kiderül: az ügyészség szerint az orosz hírszerzés egy Budapestre delegált hírszerzőtiszten keresztül tartotta a kapcsolatot a képviselővel. A hírszerzőtisztet ugyan 2013-ban elvezényelték Magyarországról, ám ekkor az bemutatta az utódját Kovács Bélának és a képviselő későbbiekben már vele tartotta a kapcsolatot.
A vádirat azt is valószínűsíti: Kovács operatív feladata volt, hogy az EU-n belül olyan politikai csoportosulást hozzon létre, amelynek valódi célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. A vádirat nem nevesíti, de a leírás ráillik a Kovács bábáskodásával 2009-ben Budapesten létrejött Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére, amely az EU szélsőjobboldali és nem ritkán erős orosz kapcsolatrendszerrel rendelkező pártjait tömörítette.
Ha megáll az ügyészség vádja Kováccsal szemben, akkor az a legvalószínűbb, hogy a politikus úgynevezett „befolyásoló ügynöki” tevékenységet végzett, azaz elsősorban nem titkosított iratok, információk megszerzése vagy mások beszervezése volt a feladata, hanem lobbitevékenység. A „befolyásoló ügynök” vádat rendkívül nehéz bizonyítani. Az ügynök ugyanis bármikor mondhatja, hogy munkásságát elvi meggyőződése és szimpátiája miatt, önként végezte, nem pedig „egy idegen hatalom által rárótt operatív tevékenységet látott el.” Másfelől az Európai Unió intézményei elleni kémkedés mint büntetőjogi kategória csak 2014-ben került be a magyar büntető törvénykönyvbe, Kovács kétes ügyeinek többsége pedig 2012 és 2014 közötti.
Kováccsal szemben költségvetési csalás miatt is vádat emeltek, de ez kevésbé kacifántos ügy. Kovács EP-képviselőként fiktív parlamenti gyakornoki szerződéseket kötött több magánszeméllyel. Az érintettek a gyakorlati időszak alatt bizonyíthatóan nem tartózkodtak sem Strasbourgban sem Brüsszelben. Ezzel több mint hatmillió forintnyi kárt okozott.
