A NATO-nak a szövetség keleti szárnyára kell összpontosítania, és képesnek kell lennie, hogy elhárítson egy esetleges orosz agressziót – jelentette ki egy szombaton publikált videóüzenetben Angela Merkel német kancellár. „A NATO kihívásai drasztikusan megváltoztak az elmúlt években” – mondta Merkel, aki külön is említette a Krím-félsziget elcsatolását és a kelet-ukrajnai konfliktust, vagyis egyértelműen az orosz fenyegetésről beszélt.
A kancellár szerint a katonai szövetségnek jobban kellene összpontosítania a saját védelmére. „Ehhez meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, például a közép- és kelet-európai országokban való jelenléttel” - mondta Merkel, aki szerint a NATO-nak elszántságot kell mutatnia. Hozzátette persze, hogy természetesen jó kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, „ezért folytatjuk a tárgyalásokat a NATO-Oroszország Tanácsban”.
Merkel nem véletlenül most beszélt erről: német törvényhozók és biztonsági szakértők amiatt aggódnak, hogy Donald Trump amerikai elnök olyan lépésekre szánhatja el magát Vlagyimir Putyin államfővel Helsinkibe tervezett találkozóján, amelyeket nem egyeztetett a NATO-szövetségesekkel. Az atlanti szövetség tagállamait ugyanis Washington nem vonta be a július 16-i amerikai-orosz csúcstalálkozó előkészítésébe – mondta Peter Beyer, a kancellár transzatlanti ügyekben illetékes megbízottja a német Funke médiacsoport lapjainak adott, szombaton publikált nyilatkozatában.
„Nagy az aggodalom a szövetségen belül azt illetően, hogy miféle megállapodásokra juthat egymással Trump és Putyin” – mondta Beyer. Az amerikai elnök kedden indul Európába, ahol szerdán és csütörtökön Brüsszelben részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Onnan Nagy-Britanniába utazik többnapos látogatásra, majd az azt követő hétfőn a finn fővárosban találkozik az orosz államfővel.
A német kancellár munkatársa szerint a NATO-szövetségesek aggodalmait a nemrégiben lezajlott szingapúri amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóval kapcsolatban szerzett tapasztalatok is táplálják. „Kim Dzsong Un eddig csak ígéreteket tett. Nem tudjuk, hogy valóban felhagyott-e az urándúsítással. Csak Trump nevezte sikernek a csúcsot” – fogalmazott Peter Beyer.
Egy másik külpolitikai szaktekintély, Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonságpolitikai konferenciákat szervező testület vezetője, korábbi washingtoni német nagykövet a Die Welt című hamburgi lapnak szintén a szombati számában megjelent interjújában úgy vélekedett: nem lehet kizárni, hogy Trump a NATO-csúcstalálkozón meg fogja tagadni a közös nyilatkozat elfogadását, miként azt nemrég a kanadai G7-es csúcsértekezleten is tette.
Ischinger szerint a transzatlanti szövetség az amerikai elnök ismétlődő bírálatai ellenére évek óta a legjobb formájában van mostanság, hiszen a tagországok növelik katonai kiadásaikat, és erősítik a védelmi készültségüket a balti államokban, valamint Lengyelországban, miután Oroszország 2014-ben elragadta Ukrajnától és bekebelezte a Krím félszigetet.
Christian Lindner, a német szabad demokraták elnöke úgy nyilatkozott a Deutschlandfunk német közrádiónak, hogy nem bízik Donald Trumpban. Szerinte az amerikai elnök 24 órán belül képes 180 fokos fordulatokra a politikai álláspontját illetően, és olyan lépéseket tett a nemzetközi kereskedelem-, valamint a biztonságpolitika területén, amelyek nem szolgálják az Egyesült Államok hosszú távú érdekeit.
