Magyarországon 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye, vagyis az azonos nemű párok is elismertethetik kapcsolatukat a törvény előtt. A KSH idén áprilisban publikált adatai szerint a jogintézmény bevezetése óta tavaly döntöttek mellette a legtöbben, összesen 87 pár kötötte össze az életét – írja a 24.hu –, míg 2016-ban 84, 2015-ben 65 pár élt a lehetőséggel.
Korábban, 2012-2013-ban jelentősen visszaesett a bejegyzési kedv, de 2014-től emelkedik a kapcsolatukat elismertető párok száma. E mögött az állhat, hogy a bejegyzett élettársaknak is jár a friss házasok adókedvezménye, ha pedig valamelyik fél gyermeket nevel, akkor az utána járó családi adókedvezményt is megoszthatja a párjával. 2016 júniusában derült ki, hogy a gyermeket nevelő bejegyzett élettársak is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK).
A kedvezményeket annak ellenére vehetik igénybe, hogy a kormány az alaptörvénybe írta: a házasság férfi és nő között létrejött életközösséget. A bejegyzett élettársai kapcsolat ennek megfelelően csak majdnem-házasság, tehát nem minősül családnak. A felek nem vehetik fel egymás nevét, csak úgy lehet közös vezetéknevük, ha az egyik vagy mindkét fél megváltoztatja a nevét.
A bejegyzett élettársak nem fogadhatják örökbe a párjuk gyermekét, közösen nem fogadhatnak örökbe, a leszbikus nők nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A meleg párok viszont dönthetnek úgy, hogy egyikük örökbe fogad gyermeket, de így felvállalják azt a helyzetet, hogy a szülőként velük élő társ nem lesz a gyerek törvényes szülője. A jogi nehézségek ellenére egyre több meleg pár dönt úgy, hogy gyermeket vállalnak.
