Már el is készült a Külügyminisztériumban Orbán Viktor három napos németországi látogatásának belső értékelése – értesült a Népszava. Ebből a tárgyalások olyan elemei is kiderültek, amikről a nyilvánosság előtt nem beszélt sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel. Úgy tűnik például, hogy Orbán Viktor a négyszemközti megbeszéléseken még annál is határozottabb volt, mint amilyennek a nyilvánosság előtt mutatta magát.
Horst Seehofernek például kijelentette, hogy Magyarország természetesen nyitott a tárgyalásokra a migrációról, de bármilyen kétoldalú megállapodás „csak a helyes sorrendiség alapján képzelhető el”. Vagyis, miután Magyarország nem közvetlen szomszédja Németországnak, Merkelnek először Sebastian Kurz osztrák kancellárral kellene megegyeznie, majd ennek fényében mi előbb az osztrákokkal tárgyalunk és csak aztán jönnek a németek. Seehofer ezt állítólag tudomásul vette.
Az Angela Merkellel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiderült az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök külön is megkereste a német kancellárt, hogy lobbizzon nála a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt. Magyarország ugyanis a nyelvtörvény miatt konzekvensen blokkolja hónapok óta keleti szomszédunk integrációját a katonai szervezetbe, még a Kijevvel való tárgyalásokat is. Orbán Viktor ennek ellenére azt közölte, a magyar pozíció „elvi álláspont”, amit Merkel „tudomásul vett”.
A magyar értékelés szerint Merkel nem is annyira a CEU, mint a magyar tudományfinanszírozás ügye miatt jelzett aggodalmakat (ezek szerint a német kancellárt alaposan tájékoztatták előzetesen az MTA és Palkovics László innovációs miniszter között kialakult vitáról), mire Orbán Viktor „tájékoztatást adott az új intézkedések hátteréről és logikájáról”, amit német partnere szintén „tudomásul vett”.
Nem meglepő, hogy a minisztériumi értékelés szerint is a migrációval kapcsolatban kifejezetten távol álltak egymástól az álláspontok. Míg Merkel továbbra is a humanitárius szempontokat hangoztatta, Orbán Viktor azt mondta a négyszemközti tárgyalásokon, hogy Magyarországnak „nem esik jól”, hogy sem Németország, sem az EU nem ismeri el az EU külső határainak megvédésére tett erőfeszítéseinket, a humanitárius megközelítés pedig csak „szívóhatást” („pull faktor”) jelent a migránsok számára. Magyarország továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy Németországból azokba az uniós tagállamokba vigyék vissza a menekülteket, ahol először regisztrálták őket, noha nincs szó nagy tömegű emberről:
Összességében magyar értékelés szerint az utóbbi időben „feszült, esetenként ingerült” kétoldalú kapcsolatokban ismét sikerült inkább pozitív napirendet találni egy ilyen fontos bilaterális megbeszélésre. (Ebben szerepe van például az Airbus helikopterek beszerzésének is, amit Merkel külön is üdvözölt a négyszemközti beszélgetés alkalmával.) A magyar kormány így optimista a közeljövőt illetően, abban pedig kvázi megállapodás született Merkel és Orbán között, hogy jövőre, az osztrák-magyar határ megnyitásának harmincadik évfordulójára Merkel (vagy az akkori német kancellár) Magyarországra látogat.
