Ha a szívbetegek a nagy melegben szokatlan tüneteket tapasztalnak, a szokásos kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust. Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük, az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy időnként mellkasi fájdalmat, szabálytalan szívverést tapasztalnak, szintén fokozottan kell figyelniük.
A frontok stresszt okozhatnak
Az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények – például egy-egy gyors lehűlés, nagymértékű felmelegedés - ugyanis viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt a szív- és érrendszeri betegek nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Ilyenkor fáradékonyabbak lehetnek, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödéma-hajlam, a nehézlégzés. Egyes megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.
Bár az összefüggések bonyolultak, leegyszerűsítve az esetek nagy részében az alábbi jelenségek érvényesülnek:
- Ha melegfront közeledik, csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és a közlekedési balesetek száma is növekszik.
- A tartós melegben érzékenyebbek a sebek, a hegek, gyakoribbá válnak a keringési zavarok, a reumatikus panaszok.
- Melegfront átvonulása után a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. Mivel fokozódik a vérzésre való hajlam, gyakoribb az orr-, a gyomor-, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. Mivel az erre érzékenyek szervezetének védekezése legyengül, gyulladások, lázas betegségek is kialakulhatnak.
Fontos a víz
Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen a fizikai aktivitás alatt és után. Nem szabad eljutni a kiszáradásig, amelynek tünetei a kínzó szomjúságérzés, szájszárazság, fejfájás, gyengeség, vizelet mennyiségének csökkenése vagy ájulás, mert az növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is. Szívbetegeknek különösen veszélyes, hogy ilyenkor nagyobb munkára kényszerül a szív, ami erős szívdobogásérzést is okozhat.
Több pihenés
A szívbetegeknek még a legkönnyebb tevékenység végzése közben is ajánlatos rendszeres szünetet tartani, amikor leülnek, akár le is fekszenek, jót tesz a zuhanyzás is. A nagy meleg még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás.
– mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, amiből a beteg arra következtethet, hogy csökkentheti az adagot vagy el is hagyhatják a szert. Ez azonban veszélyes lehet, inkább forduljon kardiológushoz.
