Az állami cégek tulajdonosi jogait a jelenlegi szabályok szerint leginkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény ezt kibővíti a miniszterekre, a központi költségvetési szervekre, valamint a 100 százalékban állami gazdálkodó szervekre és cégekre. A fideszes Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke most ezt egészítené ki azzal, hogy az állam tulajdonosi jogait „az a)-d) pontban nem nevesített, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy” is képviselheti. Ezt ráadásul a jövőben csak kétharmaddal lehetne módosítani. Egyszersmind törlik a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvény ama kitételét, miszerint a gazdaság feletti tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.
A képviselő nem vesződik a tulajdonosi joggyakorló „személynek” szánt szerep pontosításával és mellékelt magyarázata is megejtően egyszerű: eszerint azért indokolt a módosítás, mert szükség van rá. A tegnapi parlamenti vita során Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a javaslatot azért tartotta szükségesnek, hogy a legmagasabb szakmaiság alapján választhassanak ki személyeket vagy intézményeket e szerepre.
Az ellenzék a várakozásoknak megfelelően heves össztűz alá vette a módosítást. A Jobbik, az MSZP és a DK képviselője lényegében egyöntetűen úgy látta, hogy a kormány az állami tulajdonosi joggyakorlás eddigi négy lehetséges körét kiegészíti egy ötödik, „vagy bárki”-sorral. Ráadásul a konkrét joggyakorlók meghatározását a kormány saját hatáskörébe vonja, vagyis ez teljes mértékben kikerül az országgyűlés hatásköre alól. A szocialista Varga László szerint a módosítás jelen formájában megnyitja az utat arra, hogy az állami vagyon felett különböző fideszes érdekcsoportok vegyék át az irányítást. Felhívta a figyelmet, hogy a módosítás jelentőségéhez képest rendkívüli elnagyolt. Az Orbán-kabinethez közeli gazdasági körök elmúlt nyolc évben tapasztalt vagyongyarapítási módszerei tükrében ez mindenképp megszólaltatja a vészcsengőt - vélekedett. Az ellenzéki képviselő szerint az állami vagyonkezelés a tulajdonosi joggyakorlás jelenlegi rendszerében is hatékony.
A jobbikos Hegedűs Lorántné emellett felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem kifejezetten a ménesbirtok, hanem – kevés kivétellel - az összes állami cég esetében megnyitja a joggyakorlói személy kijelölésének útját. A DK-s Varju László úgy fogalmazott: a kormány újra lebukott és a módosítás is azt bizonyítja, hogy az állami vagyont lenyúlásra játsszák. Az LMP-s Hohn Krisztina reméli, hogy a majdan kijelölt személyekhez a jelenlegi jogosultakhoz hasonlóan a kérdésekkel fordulhatnak, egyszersmind értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy a miniszterek például miért nem felelnek meg e feladatra. A Párbeszédet frakcióban ülő Mellár Tamást az eljárás az 50-es évekre emlékeztette, ahol a cégvezetőket csak a párthűség szerint választották ki és hiányolta a majdan kijelölendő személy hatásköre, jogai és kötelezettségei szabályozását.
Fónagy János reakciójában felindultan kérte ki magának az ellenzéki képviselők „rosszhiszeműségét”. Szavai szerint az új szabály kormány- vagy miniszteri biztos kinevezését teszi lehetővé egy-egy fontos vállalat élére, akár nyugat-európai minták nyomán. Egyszersmind ígéretet tett, hogy a részletes szabályok majd megszületnek.
