A vitatott jogszabály 70-ről 65 évre csökkenti a Legfelsőbb Bíróság tagjainak a nyugdíjkorhatárát. Emiatt a testület bíráinak több mint egyharmada kényszerülhet nyugdíjba, beleértve az elnököt, Malgorzata Gersdorfot, akinek a 6 éves megbízatása idő előtt megszűnne. A bírák nyilatkozhatnak arról, hogy szeretnék meghosszabbítani a megbízatásukat, amit a köztársasági elnök biztosíthat egyszer megújítható hároméves időszakra. Az államfő döntését azonban nem kötik világos feltételekhez, és a bíráknak nincs lehetőségük a határozat bírósági felülvizsgálatára sem. Az előírásokat hosszú ideje bírálják szakértők, valamint az EU normáinak betartatásáért felelős Európai Bizottság. A Legfelsőbb Bíróság 63 tagja a múlt héten kinyilvánította, hogy addig Malgorzata Gersdorfot tekintik elnöknek, amíg a megbízatása le nem jár.
A lengyel kormány azzal érvel, hogy szükség van az igazságszolgáltatási szervek átalakítására, amelyeket a szocializmus bukása óta nem reformáltak meg. Az Európai Bizottság megítélése szerint azonban a törvény aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, így a bírák elmozdíthatatlanságának elvét, és emiatt sérti az EU szerződését és alapjogi chartáját. Ezért hétfőn, egy nappal a jogszabály hatályba lépése előtt kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Varsó szokatlanul rövid időt, mindössze egy hónapot kapott a válaszra. Brüsszel ezt azzal magyarázza, hogy a lengyel hatóságok hosszú ideje ismerik a bizottsági kifogásokat, mivel a felek között több mint két éve zajlik párbeszéd az igazságszolgáltatás átalakításáról.
A dialógust az Európai Bizottság kezdeményezte, miután a lengyel kormány több szempontból is aggályos reformot jelentett be. A tárgyalások során Varsó hajlandóságot mutatott bizonyos döntések felülvizsgálatára, de ezek kevésnek bizonyultak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos brüsszeli fenntartások eloszlatására. Az uniós ellenőrző testület ezért tavaly decemberben kezdeményezte az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Lengyelországgal szemben.
