– Merkel most már minden erejével igyekszik jobbra manőverezni, hogy túlélje ezt a helyzetet politikailag, de ekkora fordulatot nem nagyon tudtak eddig véghezvinni – értékelte a Fidesz egyik külügyes szakpolitikusa a múlt heti uniós csúcson történteket. A csütörtöki ülésen ugyanis végképp lekerült a napirendről a korábban elsősorban Németország és néhány skandináv állam által szorgalmazott menekültkvóták ügye, és arról is döntöttek, hogy zárt táborokban helyezik el az Európába tartó menekülteket.
Igaz, azt még senki sem tudja, hogy ezek a táborok hol lesznek majd, a tervek szerint erre önkéntes alapon lehetne jelentkezni akár az EU-n belül, akár azon kívül. Mindenki az utóbbiban reménykedik titokban, bár Líbia és Tunézia kormánya már jelezte, hogy ők pénzért sem lesznek hajlandók ilyen tábor létesítésére. A már idézett kormánypárti képviselő szerint ugyanakkor a Balkánon lehetnek olyan államok, amelyek majd az uniós integrációjuk felgyorsításában reménykedve hajlandók lesznek egy ilyen tábor megnyitására. - Úgyis lesz egy-két baloldali kormány majd, amelyik ideológiai okokból bevállalja a menekültek elhelyezését - fogalmazott.
Láthatóan zavart okozott a DPA német hírügynökség híre is, miszerint a csúcson Angela Merkel megállapodott 14 másik tagállam vezetőjével (Lengyelország, Csehország, Belgium, Észtország, Finnország, Luxemburg, Litvánia, Lettország, Hollandia, Portugália, Svédország, Csehország, Dánia és Magyarország) arról, hogy a náluk regisztrált, de azóta Németországba távozott menekülteket visszafogadják. Több érintett részéről hamar cáfolták a megállapodás hírét, így a magyar kormány is. Egy magyar kormányzati illetékes érthetetlennek nevezte a DPA hírét, mert a 14 tagállam között több olyan van – Svédország, Luxemburg például – ahonnan aligha mentek menekültek tömegesen Németországba.
Angela Merkel kapcsolatban - akinek politikai túlélése vagy éppen bukása most komoly hatással lehet az uniós menekültpolitikára is kormányzati forrásaink azt hangsúlyozták, hogy inkább a német kancellár bukására számítanak. Horst Seehofer váratlan három napos ultimátuma azonban okozott egy kis zavart, erre ugyanis senki nem számított, így a német belpolitikai válság kimenetelére sem nagyon akart senki tippelni. – Ez azért azt jelzi, a CSU nagyon be akar keményíteni, ha netán bevezetik a német-osztrák határon a határellenőrzést, az akár dominó hatást is elindíthat és ez pedig akár a teljes schengeni-rendszer végét jelentheti – mondta a már idézett Fideszes képviselő.
Egy kormánytag is úgy vélekedett, hiába az egyértelmű gazdasági előnyök, a hangulat most közél áll a hisztérikushoz, így lehet, hogy néhány kormányfő elveszíti a fejét és bevezeti a határellenőrzéseket egyoldalúan.
Attól persze nem kell tartani, hogy a migránsozás és sorosozás alábbhagy az uniós csúcs után, hiába mondhatunk már végleg búcsút a kvótáknak és hiába mondta azt Orbán Viktor a csúcs után, hogy „véglegesen eldőlt, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország”, a retorikai csapásirány most az lesz, hogy „még mindig milliók akarnak Európába jönni”, így nem nyugodhatunk meg. Egyebek mellett erről beszélt Halázs János Fidesz-képviselő is, amikor egy huszáros kormánypárti interpelláció keretében megkérdezte Dömötör Csaba államtitkárt, mit tesz a kormány az ország megvédéséért. Mindenki megnyugodhat: bár Dömötör Csaba is elismerte, hogy a menekültkérdés továbbra is súlyos ügy, a kormány mindent meg fog tenni.
