A szakemberek régóta keresik a választ arra, hogy mekkora lehet az ember maximális élettartama. Benjamin Gompertz brit statisztikus már a 19. század elején arra a következtetésre jutott, hogy az elhalálozás kockázata nő a korral, így nagyobb az esély arra, hogy egy 70 éves meghal, mint egy 30 éves. Azóta ezt az elméletet a kutatók finomították, és úgy vélték, az öregedéssel valóban növekszik az elhalálozás kockázata, de egy bizonyos kor után ez a növekedés lelassul. Például a halálozás valószínűsége különbözik 45 éves és 35 éves korban, de hasonló a százévesek vagy a 110 évesek esetében.
Az amerikai és a római Sapienza Egyetem kutatói 2009 és 2015 közötti adatokat tanulmányoztak 3836 olyan olasz emberről, akik több mint 105 évesek voltak. Azt találták, hogy az emberek 80 éves koráig a halálozás kockázata minden életkorban hatványozottan nő, majd elkezd lelassulni és 105 éves kor után a változási görbe vízszintesbe megy át. Ennél a pontnál ugyanakkora a halálozás kockázata a 105, a 110 vagy a 112 éves esetében.
Hogy bizonyosak legyenek az adatok pontosságában, a kutatócsoport begyűjtötte minden egyes elhunyt ember halotti anyakönyvi kivonatát, csakúgy mint a száz éven felüliek születési anyakönyvi kivonatát. Mint megjegyezték, a kutatás egyetlen korlátjának az bizonyult, hogy az adataik többsége nőktől származott, a kutatásba bevontak közül csupán 463 volt férfi.
A szakemberek szerint eredményeik azt sugallják, hogy "az élettartam idővel folyamatosan növekszik, és ha van is maximális határa, azt még nem értük el".
A hosszú életkor ezen jelenségét már más fajoknál is kimutatták, de ezt a evolúciós vonást még nem tudták megmagyarázni. A világon jelenleg mintegy ötszázezer száz éven felüli ember él, és számuk a következő évtizedben nagyjából megduplázódik a demográfusok szerint.
