Noha az Európai Adatvédelmi Biztos szerint a térfigyelő kamerákat csak „végső megoldásként” és korlátozott számban szabad használni, Magyarországon alig találni olyan önkormányzatot, amelyik ne a közbiztonság garanciájaként tekintene köztéri megfigyelésre. Az utóbbi nyolc évben több milliárd forint pályázati támogatás is segítette a közterületi kamerák telepítését: 2014-ben például 177 település nyert összesen 1,6 milliárd forint kormányzati támogatást - 2170 önkormányzat jelentkezett több mint 21 milliárd forintot igényelve – térfigyelő kamerarendszer kiépítésére. Ezek hatékonyságáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, egy szakmai konferencián például az hangzott el, hogy a térfigyelő rendszerek telepítése "a bűnmegelőzés legköltségesebb és legkevésbé hatékony" módszere.
Magyarországon először 1997 őszén, Budapest V. kerületében szereltek fel térfigyelő kamerákat: az akkori öt készülék lett az alapja a belváros mai, ultramodern, online rendszerének. Két évvel később a VIII. kerületben is kihelyeztek kamerákat, s ezeknek köszönhetően fél évtized alatt negyedére csökkent Józsefvárosban az autólopások száma. A fővárosban hamarosan több kerület is kiépítette a maga rendszerét: 2003-ban 14 önálló rendszer működött Budapesten – csak viszonyításképpen: egész Németországban 15, Ausztriában pedig egy sem…
Két esztendővel később a Belügyminisztérium terveiben már országos térfigyelő rendszer kiépítése szerepelt, a 2010-es választások előtt pedig kampányígéretként hangzott el a kamerák számának megduplázása. A technikai fejlődés hamar kikövetelte a jogi szabályozást, a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben közérdekű adatnak minősítette a kamerák elhelyezését.
Kilenc évvel ezelőttig csak a rendőrség működtethetett közterületi térfigyelő rendszert: az 1994-es rendőrségi törvény pedig kimondta, hogy közterületen csak úgy lehet elhelyezni a kamerákat, hogy az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhetők legyenek. Azt is rögzítették, hogy a kép- és hangfelvételek, személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából használhatók fel.
Ekkortól az önkormányzati közterület-felügyeletek is telepíthettek térfigyelő rendszert, s végezhettek ezzel kapcsolatos adatkezelést, s innen datálható az a struktúra, amely szerint az önkormányzat üzemelteti a kamerarendszert, ám a felvételeket a rendőrség kezeli.
- A XXI. század legnagyobb hiánycikke a biztonság – ezzel indokolta sajtótájékoztatóján Szita Károly, Kaposvár polgármestere is, hogy a somogyi megyeszékhelyen 134 millió forintból 134 térfigyelő kamerát szerelnek fel, s így a közeljövőben már 314 köztéri kamera figyeli majd a város életét. Kaposváron ezentúl nem lesz olyan bevezető út, amelyen ne lenne rendszámfelismerés, a lakótelepeket is jobban ellenőrzik majd, s az illegális szemétlerakókat is bekamerázzák. A városnak évi negyvenmillió forintjába kerül a rendszer fenntartása, amelynek végpontja a megyei rendőr-főkapitányság, azaz a hatóság épületében figyelik a monitorokat, s teszik meg a szükséges intézkedéseket.
- Az adatokat viszont az önkormányzat kezeli – jelentette ki a kaposvári sajtótájékoztatón Molnár Gábor ezredes, somogyi rendőr-főkapitány, Szita Károly pedig hozzátette: - Természetesen mindenben megfelelünk a törvényi előírásoknak.
- Nincs ennél jobb befektetés – állította Molnár Gábor somogyi rendőr-főkapitány is. – Kaposváron négy éve működik a rendszer, s jelentősen javult a felderített bűncselekmények száma, emellett a bűnmegelőzéshez is hozzájárultak a térfigyelő kamerák. Két év alatt évi háromezerről nagyjából 1200-ra csökkent a bűncselekmények száma, a közterületeken elkövetetteké pedig három esztendő alatt a felére redukálódott.
Jelenleg az országban – az ORFK adatai szerint – néhány ezer kamerát kezel a rendőrség, az önkormányzati üzemeltetésűek száma tízezres nagyságrendű lehet. Utóbbiak nem ritkán komoly hasznot is hoznak: akad olyan budapesti, belvárosi kerület, ahol előfordult, egy év alatt több mint 700 millió forintnyi szabálysértési bírságot róttak ki a kamerafelvételek alapján, de a többi fővárosi önkormányzatnak is néhány tíz-, esetenként százmilliós bevétele származik a térfigyelők által rögzített szabálysértésekből. Más kérdés, hogy nem minden esetben jogos a kirótt bírság: legutóbb tavaly a III. kerületben a Szépvölgyi út-Bécsi út kereszteződésében büntették a szabálytalanul kanyarodó autósokat, s néhány hét alatt több mint 100 milliós bírságot róttak ki rájuk – utóbb kiderült, törvénytelenül, ugyanis a közterület-felügyelet kamerái nem feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak, így elvileg közigazgatási bírság nem, csak helyszíni lett volna kiszabható.
- Milyen hosszan tarthatják meg a felvételeket készítőik?
- A rendőrség a térfigyelő rendszer kamerás felvételeit 5 munkanapig kezelheti felhasználás hiányában. Ha közterület-felügyelet üzemelteti a rendszert, akkor 8 nap a megőrzési idő.
- A felvételeken szereplőket milyen jogszabályok védik?
- A térfigyelést lehetővé tévő ágazati jogszabályok, például a rendőrségi törvény, a közterület-felügyeleti törvény, valamint az adatvédelmi szabályok. Ezek alapján a felvételen szereplőnek joga van az előzetes tájékoztatáshoz, az adatok biztonságos kezeléséhez, kérheti a felvétel további megőrzését, ha egyéb eljáráshoz szükséges, illetve másolatot kérhet a róla készült felvételekről, emellett bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz is fordulhat.
- Hogyan kerülhető el, hogy a felvételek készítői visszaéljenek a felvételekkel?
- Belső szabályzattal, naplózással, jogsértés esetén hatósági ellenőrzéssel.
- Egy önkormányzat vagy közterület-felügyelet felvételét felhasználhatja-e a rendőrség vagy bíróság?
- Csak a hatóság, illetve bíróság által lefolytatott eljárástól függően, szűk kivételektől eltekintve, és az általános adatvédelmi elveket figyelembe véve.
- Kell-e jelezni az állampolgár számára, hogy róla a tréfigyelő kamera felvételt készít?
- Az adatvédelmi szabályokon túl maga a rendőrségi törvény is ezt írja elő: „A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről”. Ezen felül „a rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.”
- Be kell-e jelenteni valahová a térfigyelő kamera telepítését?
- Az Országos Rendőr-főkapitánysághoz kötelező, mely ezután közzéteszi a honlapján. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz viszont nem.
