Választás Átrendeződhet Mexikó politikai térképe a vasárnapi parlamenti és elnökválasztás nyomán. A 123 milliós országban mintegy 89 millió szavazót várnak az urnákhoz, akiknek az államfő személyén túl 18 ezer szövetségi és regionális mandátum sorsáról is dönteniük kell.
A felmérések a radikális, baloldali populista, nagytőke- és Amerika-ellenes Andrés Manuel Lopez Obrador győzelmét jósolják, aki 35 százalékponttal vezet vetélytársai előtt. Pártjának, a Nemzeti Újjászületési Mozgalomnak (Morena) is jó esélye van arra, hogy abszolút parlamenti többséget szerezzen, amire évtizedek óta nem volt példa az országban.
A hivatalban lévő Enrique Pena Nieto államfő alkotmányos okok miatt nem indulhat újra a tisztségért. De ha indulhatna, akkor sem lenne győzelmi esélye, már csak a közbiztonsági helyzet miatt sem. Csak a választási kampányban összesen 133 politikust gyilkoltak meg, az áldozatok 71 százaléka a helyi tisztségviselő vagy arra aspiráló személy volt. Bár nem precedens nélküli jelenségről van szó, a 2012-es kampányban „csupán” 9 politikus lett gyilkosság áldozata, ami egyértelműen jelzi, a problémák súlyosbodását. A jelenlegi számít a legvéresebb kampánynak Mexikó történetében, amit a tavalyi tragikus emberölési rekord is súlyosbít, amikor is 29 168 személy vált gyilkosság áldozatává.
Ilyen körülmények között érthető, hogy a jelenlegi kampány központi témájává vált a közbiztonság és az erőszak, amely 2006 óta meghatározza Mexikó mindennapjait. 2006-ban Felipe Calderon (2006-2012) kormánya háborút hirdetett a drog- és más bűnözői kartellek ellen, amelyek azóta sem riadnak vissza attól, hogy eltegyék láb alól azokat a politikusokat, akiket nem tudnak befolyásolni. Enrique Pena Nieto elnök 2012-es győzelmét nagymértékben annak az köszönhette, hogy megígérte az erőszak felszámolását. Két évig átmeneti javulás mutatkozott, a drogkartellháború is véget ért, ám 2017-ben - úgymond békeidőben - mégis rekordot döntött az erőszak.
