Magyarország előrelépett a gazdasága zöldítésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, de továbbra is túlságosan magas, több mint 70 százalékos a foszilis fűtőanyagok aránya az energiatermelésben – mondta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült Környezetpolitikai teljesítményértékelését bemutató rövid sajtótájékoztatóján Anthony Cox, a szervezet környezetvédelmi igazgatója. Gyorsabban kell haladni a megújuló energiaforrásokkal való helyettesítéssel, az épületek energiahatékonyságának javítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása terén. Jelenleg a biomassza a legfőbb alternatív energiaforrás, ám a javaslat szerint tágítani kellene a megújulóenergia-források felhasználását.
Ágazati szakemberek és nem kormányzati szervezetek szakértői többször is kifogásolták, hogy az Orbán-kormányok gyakorlatilag betiltották a szélerőművek építését, megdrágították a napelemek telepítését és a lakóingatlanok energetikai fejlesztésére szánt uniós támogatásokat középületek korszerűsítésére irányították át. Az elöregedő gépjárműállománnyal együtt ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a levegő minőségével kapcsolatos egészségügyi kockázatokat tekintve az OECD országok között a magyar lakosság van a legnagyobb kockázatoknak kitéve – említette Anthony Cox. Magyarországon tíz emberből négyhez rossz minőségű ivóvíz kerül, és a népesség majd harmada olyan háztartásokban él, amelyek nincsenek szennyvízkezelő létesítményekhez csatlakoztatva – áll az OECD 2008 és 2017 közti időszakot felölelő jelentésében. Az OECD környezetvédelmi igazgatója figyelmeztetett a hulladékgazdálkodás hiányosságaira is.
Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón a jelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy 2008-2017 között 17 százalékkal kevesebb a vegyeshulladék keletkezett, miközben a GDP 3 százalékkal nőtt. Ugyancsak jelentősen mérséklődött a biológiailag lebomló hulladékok mennyisége a lerakókban. Kedvezően alakult az építési hulladékok lerakása, hiszen 2009-hez képest 53 százalékkal kevesebbet szállítottak hulladéklerakókba. Ez azonban kevésbé a kormányzat környezetpolitikája, mint inkább a válság miatt gyakorlatilag megfeleződött építőipari teljesítmény "érdeme" - jegyezte meg egy ágazati szakember a Népszavának.
Az agrárminiszter szerint 2007-2013 között javult az uniós élőhelyvédelmi irányelveiben szereplő fajok természetvédelmi helyzete. Erről a biológiai sokféleséget védő jogszabályok gondoskodnak. Magyarországon 2015 és 2020 között egy nemzeti biodiverzitás stratégiát valósít meg a kormányzat. Jelentős beruházásokat hajtott végre a kormányzat a biológiai erőforrások megőrzése érdekében.
A miniszter úgy vélte, a jelentés cáfolja a kormány környezetvédelmi politikáját bíráló véleményeket.
Talán nem véletlen, hogy az agrárminiszter éppen 2013-ig vont mérleget, ugyanis 2014-ben az önálló minisztériumot 2010-ben felváltó államtitkárság is megszűnt, és a földművelésügyi minisztérium egy főosztályává zsugorodott az országos környezetvédelem irányítása. A környezetvédelmi hatósági rendszert is tönkretették, beépítették a kormányhivatalokba, a nemzeti parkok költségvetése jelentősen csökkent az elmúlt nyolc évben – jegyezte meg a Népszavának Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország mezőgazdasági felelőse. Minden nagyobb beruházást kiemelt kategóriába sorol a kormány, így nincs szükség természetvédelmi hatósági engedélyre. Az erdőtörvény módosítását sem az erdészek, sem a természetvédelmi szakemberek nem tartják elfogadhatónak. A jogszabály a gazdasági érdekeket szolgálja a védelem helyett. A nemzeti parkok élére - kevés kivétellel -, politikai kinevezetteket ültettek. Az egykor európai szinten is kiemelkedő rendszert úgy átalakították át, hogy az ne gátolja bizonyos gazdasági körök érdekeit. Aki ezen a területen pozitív változásokról beszél, az téved – sommázta Rodics Katalin.
A légszennyezésből eredő halálesetek számát tekintve a második legrosszabb a helyzet Magyarországon az egész Európai Unióban, évente kilencvenezer életévet veszítünk csak emiatt, ennél csak Bulgária produkál rosszabb adatokat – mondta a Népszavának Ürge-Vorsatz Diana, aki Al Gore volt amerikai alelnök tanácsadótestületének tagja lett. Az Al Gore által életre hívott Éghajlati Valóság program öt év után ismét Budapesten tartotta képzését, a CEU magyar professzorát ebből az alkalomból kérte fel Bill Clinton egykori alelnöke a tanácsadótestületben való részvételre, Ürge-Vorsatz Diana a képzésen is részt vett. Mint lapunknak elmondta, sokan nem tudják, de a lakáson belüli légszennyezés is magas Magyarországon. Ez ellen többféleképpen is tehetnénk pedig, a kibocsájtás csökkentésén túl ma már rendelkezésre állnak olyan technológiák például, melyekkel egy 90 százalékkal kevesebb energiát felhasználó passzív házat ugyanannyiért lehet felépíteni, mint egy hagyományos módon épültet és ugyanez igaz a felújításokra is. A képzéssel kapcsolatban azt mondta, számára is érdekes volt, hogy a légszennyezés egyik fő forrása a mezőgazdaság, elsősorban a műtrágyagyártás és az állattenyésztés, ezek során ammónia kerül a levegőbe, ami később olyan részecskékké alakul, melyek szív-, és érrendszeri betegségeket okoznak jellemzően. – Magyarországon ezek szinte népbetegségnek számítanak, de eddig azt gondoltuk, alapvetően életmódbeli okokra vezethetők vissza, nekem is új volt, hogy egy részükért a légszennyezés is felelős. Magyarországon ráadásul nagyon magas a biomassza égetésének (fű, fa, falevél, de még szemét is) aránya, ami szintén tovább ront a helyzeten. – A lényeg, hogy nagyon sokat lehetne és kellene is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében – mondta a Népszavának Ürge-Vorsatz Diana.
K. A.
