Csaknem tíz olyan új törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament elé, amelyekkel - elfogadásuk esetén - egyebek mellett korlátoznák a gyülekezési jogot, kitiltanák a hajléktalanokat a közterületekről, valamint ha látszólag is, de fellépnének a kamupártok ellen. Egyelőre ugyan sokkal több a kérdés, mint a válasz, az viszont már most is egyértelmű: gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet tüntetések előzetes tiltására.
– Kiüresítik a gyülekezési jog tartalmát azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a tüntetések előzetes betiltásának lehetséges okait - kommentálta az új törvénytervezetet Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) jogásza. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog alanyi jog, tehát gyakorlásához nem kell senkinek az engedélyét kérni, az kizárólag a polgár elhatározásától függhet. A most hatályban lévő gyülekezési törvény szerint például a rendezvények előzetes megtiltására csak szűk körben, pontosan meghatározott esetekben van lehetőség. Az új törvény viszont már azt mondja ki, hogy a rendőrség előzetes tiltással léphetne fel a mások alapvető jogait, valamint a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető gyűlésekkel szemben is . - Ez több szempontból is súlyos probléma, alapvető jogot ugyanis elsődlegesen más alapvető jog védelme érdekében lehet korlátozni – mondta az EKINT jogásza, aki szerint a közbiztonság és a közrend viszont nem alapvető jogok, hanem meghatározhatatlan tartalmú alkotmányos értékek.
Pásztor Emese azt is kiemelte, hogy az új törvény a közrendet és a közbiztonságot sértő eseteket csak példálózva sorolja fel, tehát gyakorlatilag bármilyen okból sor kerülhet majd a tiltásra.
A hatályos gyülekezési törvény szerint egyébként a rendőrség előzetes tiltási okként legfeljebb akkor hivatkozhat a közlekedésre, ha az más útvonalon nem biztosítható (a gyakorlatban csak szélsőséges esetekben, például ha Budapest összes hídját lezárnák), a tervezet szerint viszont a közlekedés rendjének bármilyen sérelme elegendő lenne a tiltáshoz.
Egy másik - az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett - javaslat védelmet adna a zaklatással szemben is, sőt óvná a magánéletet és az otthon nyugalmát is. Trócsányi László tárcája szerint az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az otthon nyugalma egyébként a múlt héten megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
- A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Így volt ez legutóbb tavaly ősszel, és így történik most is – ezt már László Róbert, a Political Capital választási szakértője mondta a Népszavának, akit az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról című javaslatról kérdeztünk. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által jegyzett elképzelés szerint nem kaphatnak majd kampánytámogatást azok a pártok és jelöltek, akiknek korábbi választások során visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és azokat nem teljesítették.
A Political Capital választási szakértője ugyanakkor emlékeztetett: tavaly, 1 százalék alatti választási eredmény esetére megteremtették a pártok kampánytámogatásának visszafizetési kötelezettségét, illetve bevezették a pártok vezető tisztségviselőinek felelősségét. – A jó irányba tett lépésekről már a beterjesztésük pillanatában nyilvánvaló volt, hogy megszüntetni nem, legfeljebb visszaszorítani képesek a kamupártjelenséget. A 2018-as választás ezt igazolta és miután a köztársasági elnök is felemelte a szavát, a frissen megjelent módosító csomag is reagál rá – hangsúlyozta a szakértő.
– A szerdán beterjesztett javaslat jó, de könnyen kijátszható, többségében ugyanis idén sem azok a kamuformációk indultak a választáson, akik négy éve – mutatott rá László Róbert. Mostantól nemcsak a párt vezető tisztségviselői, hanem az egyéni és listás jelöltjei is felelnek a vissza nem fizetett forintokért, amitől biztos lesznek, akik elrettennek, de ha valaki 150 millió forintra pályázik, ezt a szabályt is könnyen ki tudja játszani. – Márpedig a megoldás 2013 októbere óta közismert. Mégsem hajlandó a törvényalkotó bevezetni, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – szögezte le a Political Capital szakértője.
