A kontrasztok országának nevezi cikkében Magyarországot a Nature. Sorra veszi a most elfogadott 7. alaptörvény-módosítás visszásságait: a menedékkérők segítésének büntethetővé tételét és a közintézmények kötelezését a "kereszténység védelmére". De, míg az Orbán-kormány által indított antidemokratikus folyamatok vígan terjednek, a tudományos élet mégis képes volt nemzetközileg kompetens műhelyekkel virágzásnak indulni. Ez azért lehetett így, mert - mostanáig - a tudományos élet irányítását szakértők végezhették. Dicséri a lap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendszerváltás óta végzett, csaknem két évtizedes független munkáját, amivel még azt is elérték, hogy külföldről térjenek haza Magyarországra kutatók.
Az áprilisi újabb kétharmados Fidesz-győzelemmel viszont sötét fellegek kezdtek gyűlni a tudományos élet egén - írja a cikk. Mint írják, Orbánt mindig is nyomasztotta a nemzetközi akadémikus világ számára elitistának tűnő légköre - mutatja ezt például a CEU zaklatása. Aztán jött a kormányzati döntés: az MTA pénzeit a továbbiakban a Palkovics László-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium osztja el.
A lapnak megszólaló magyar tudósok aggódnak, hogy a pénzeket komoly feltételekhez köti a jövőben a minisztérium. Közvetlenül gazdasági érdekeket szolgáló kutatásokat rendelhetnek tőlük, vagy a kormány világképének visszhangzására kényszeríthetik az Akadémiát.
A cikk végül egészen direkt üzenetet fogalmaz meg a magyar kormánynak: garantálja, hogy a pénzügyi források elosztása a jövőben is valós érdemek szerint történhet. És biztosítsa egy erős tudományos közösség fennmaradását, hogy valóban megvalósulhassanak az - amúgy dicséretes - állami törekvések az innováció terén. A cikk így zárul: "még van ideje a kormánynak irányt változtatni. Ezt kéne tennie".
