Merkel;EU-csúcs;

FOTÓ: Dursun Aydemir / ANADOLU /AFP

- Merkel nem remél teljes megállapodást az EU-csúcson

Nem remélhető, hogy az uniós országok megegyeznek a hét második felében Brüsszelben az európai menekültügy teljes újraszabályozásában – véli a német kancellár.

Angela Merkel Pedro Sánchez spanyol kormányfővel, majd Donald Tuskkal, az EU-országok csúcsvezetőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökével folytatott megbeszélést Berlinben. Tusk azt javasolta a csütörtök-pénteki EU-csúcsra szóló meghívójában, hogy a tengeren kimentett illegális migránsokat valahol az unió területén kívül helyezzék el átmenetileg, amíg egyenként ki nem vizsgálják az ügyüket. Ilyen helyszínt azonban még nem sikerült találni.

Merkellel való találkozója után a spanyol miniszterelnök kiemelte, hogy országába az idén eddig az egy évvel korábbinál 64 százalékkal több menedékkérő érkezett, 2017-ben pedig 100 százalékos növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország szorosan együttműködik Németországgal, de a terhek megosztásán alapuló, közös európai megoldást tart szükségesnek.

Kedden este a berlini kancellári hivatalban a német kormánypártok vezetői, valamint parlamenti frakcióvezetőik kezdtek tanácskozást arról, mennyire tart össze, működőképes-e még egyáltalán a koalíció, amelyen belül ezúttal – felettébb szokatlan módon – nem a jobbközép, keresztény uniópártok és a szociáldemokraták között, hanem a két uniópárt – a CDU és a bajor CSU – között húzódik a fő törésvonal, elsősorban a migrációs politika kérdésében. A tanácskozásról eziáig nem lehetett megtudni semmi érdemlegeset.

A vita lényege, hogy Horst Seehofer, aki a CSU képviseletében a német belügyi tárcát irányítja, el akarja rendelni azoknak a migránsoknak a visszaküldését a német határról, akiket menedékkérőként vagy valamilyen más minőségben egy másik uniós országban már regisztráltak.

Merkel azzal érvel, hogy ha ezt a gyakorlatot Németország egyoldalúan vezetné be, akkor az problémákat okozna a szomszédokkal és aláásná az EU-n belüli szolidaritást – ami egyébként sem mondható kimagaslónak, hiszen több tagország megtagadja a menedékkérők egy részének kvóta szerinti átvételét, a Földközi-tengeren pedig immár egymást érik azok a reménytelenül bolyongó menekültmentő hajók, amelyeket egyetlen európai kikötőben sem akarnak befogadni.

A kancellár úgymond „európai megoldásra”, az egész migrációs és menekültügyi szabályozás átfogó reformjára törekedne, de számára is nyilvánvaló, hogy ez egyelőre kivitelezhetetlen. Köztes megoldás lehet a két- vagy többoldalú megállapodás Németország és egyes partnerállamok között.

A csütörtökön és pénteken tartandó EU-csúcs előtt tartottak vasárnap Brüsszelben egy előzetes „minicsúcsot” a migráció témájában 16 uniós tagállam részvételével. Ott elvben készségüket hangoztatták az ellenőrzés szigorítására, de konkrét döntéseket nem hoztak.

Seehofer még a keddi Süddeutsche Zeitungban megjelent nyilatkozatában is úgy vélekedett, hogy lehet találni európai megoldást a problémára. A belügyminiszter azonban nem adta fel azt a véleményét, hogy szükség esetén Németországnak egyoldalú alapon is lépnie kell.

Nem bíznak Seehoferben
Berlinben egyelőre mindenki bizonytalan annak kapcsán, várható-e megoldás. A német fővárosban jártunkkor az volt az általános vélemény, hogy Horst Seehofer, a CSU elnöke teljesen kiszámíthatatlan, s képes akár felrobbantani a nagykoalíciót. Berlinben láthatóan nem sokan rokonszenveznek a CSU elnökével, egyfajta veszélyes bohócnak tartják. Akadnak azonban, akik úgy vélik, nem is Seehofer jelenti az igazi problémát, hanem Markus Söder bajor kormányfő, aki populista szólamaival Angela Merkel ellen fordította a keresztényszociálisok elnökét.
A cél nyilvánvaló a CDU részéről: a radikális menekültpolitikával kifogni a szelet a közelgő, októberben esedékes bajor tartományi választás előtt a szélsőjobboldali Alternatíva (AfD) vitorlájából. Berlinben nincsenek meggyőződve a stratégia sikeréről, s a felmérések sem ezt erősítik. Bajorországban ugyanis 40 százalékra csökkent a CDU népszerűsége, ami két százalékkal kevesebb, mint februárban és majdnem nyolccal az előző, 2013-as tartományi voksoláshoz képest. (Rónay Tamás, Berlin)

Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták volt vezetője, aki alkancellár is volt Merkel mellett, a dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában „elmebajnak” minősítette, hogy a CDU és a CSU emiatt olyan vitába keveredett egymással, ami kérdésessé teszi a berlini kormánykoalíció fennmaradását is. Gabriel szerint mindkét félnek van valamennyi igaza, szigorítani kell az ellenőrzést, de a partnerállamokkal egyetértésben.

A CSU-nak az a jelszava, hogy „Bajorország az első” – emlékeztetett Gabriel, és megjegyezte: ez kockázatos, és a CSU-nak nem fogják megköszönni, ha szétveri a kormányt, és káoszba taszítja Németországot, valamint Európát.

Hamarosan partot érhetnek a Lifeline utasai
„Európai megoldás” körvonalazódik a tengeren sodródó, menekülteket szállító Lifeline segélyhajó ügyében. Az AFP hírügynökség a francia kormány szóvivőjének nyilatkozatára hivatkozva kedden azt írta, hogy a 234 embert szállító német segélyhajó esetleg Máltán köthet ki. A Lifeline múlt hét csütörtökön mentette ki a Földközi-tengeren rekedt menekülteket, köztük gyerekeket és terhes nőket.



 

Kilenc európai ország védelmi minisztere írt alá megállapodást közös katonai erő létrehozásáról hétfőn Luxemburgban - írja az Euronews.