Kevesen tudnak úgy elrontani egy felvetést sztereotípiákkal és közhelyekkel, mint ahogy a jobbikos Andor Balázs tette kedden a parlamentben. Napirend előtti felszólalásában Andor arról beszélt, hogy országosan 12,5 százalék, az észak-keleti régióban 20 százalék feletti azok aránya, akik úgy lépnek ki az iskola világából, hogy nem szereznek szakmát és sokszor a nevüket sem tudják leírni.
A politikus szerint politikai tabuktól mentesen, de higgadtan és őszintén kellene arról beszélni, hogy ha nem lesz sikeres integráció, akkor milyen jövő vár azokra az „óriási gettórégiókká züllő, lassan megyényi területeket felölelő perifériákkal, ahol sokan nem hallották azt a szentenciát, hogy iskola nélkül fiatalon a nyomorba sokat szülni, az nem kulturális jog és erény.”
Kolompárok és Kalányosok
Már az utóbbi megjegyzés is erős volt, de Andor Balázs tudta fokozni: hozzátette: ő nem tartozik azok közé aki szerint csak úgy lehet felzárkóztatni, „ha genderszakos diplomát adnak Kolompár Dzsenifer vagy Kalányos Józsi kezébe”, arra viszont választ vár, hogy az alapoktatás vagy a rendszerváltás óta a „pedagógia elfekvőjévé vált szakképzés” megerősítése nélkül miként lehet elkerülni az egyre gyorsuló lecsúszást és összeomlást.
A választ adó Rétvári Bence parlamenti államtitkárnak innentől egyszerű dolga volt: az Országgyűlés nevében visszautasította a jobbikos képviselő szavait, amelyek szerinte megsértették a magyar diákokat, a pedagógusokat, több megyényi magyar embert és a teljes magyar cigányságot.
Visszavágták, hogy megnöveljék
Az MTI által is idézett válaszában Rétvári kitért rá, hogy a a kormány a 2019-es büdzsében 2000 milliárd forint felé emeli az oktatásra szánt forrásokat, ami 38 százalékkal több mint 2010-ben.
Az államtitkár méltatása ugyanakkor két szempontból is félrevezető – jövőre ugyanis alig 15 milliárd forinttal emelik az oktatási keretet, ami maximum csak az inflációt követi. Másrészt, 2010-ben éppen az Orbán-kormány vágta vissza jelentősen az oktatásra szánt forrásokat, amit aztán 2016 után kezdtek újra növelni.
Elcsalt uniós pályázatok? Négyes metró!
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy friss adatok szerint 29 vizsgált uniós pályázatból 24-ben találtak szabálytalanságokat, ami példátlan. Mint emlékeztetett, a túlárazás volt a szabálytalanságok egyik oka, vagyis ez a közpénzek megcsapolásának "kedvenc technikája" a Fidesznél, illetve a hozzá közeli oligarcháknál.
Szerinte az ügyben 100 milliárd forintot meghaladó bírságra lehet számítani (a témáról a portfolio.hu írt részletesebben). Különösen felháborító - jegyezte meg -, hogy a kancellária a közbeszerzések ellenőrzését kiközvetítette külső cégeknek és ügyvédi irodáknak, akik ebből milliárdos bevételhez jutottak.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára erre nem meglepő módon az „elmúlt nyolc év” - riposzttal válaszolt: Magyarországot régóta kísértik az MSZP-SZDSZ-kormány visszaélései, "csontvázak esnek ki a szekrényből". A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb korrupciós ügyének a négyes metró beruházását nevezte, amelyben 167 milliárd forint közvetlen károkozás történt.
Arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy segítsék az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, mert az ügyben érintett politikusok eddig nem tettek eleget az együttműködési kötelezettségüknek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar ellenőrzési rendszer dicséretet kapott az OLAF-tól. Arra, hogy az Európau Bizottság legalább 100 milliárd forintnyi uniós támogatát hívna vissza tőlünk a feltárt magyar visszaélések miatt, Orbán Balázs már nem tért ki, megkerülve Burány felvetésért.
Soros világ, importált emberek
Aradszki András, a KDNP képviselője fontosnak tartotta, hogy megemlékezzen Keresztelő Szent János születésnapjára: szerinte a családban a teremtő szeretete válik kézzelfoghatóvá, manapság azonban sokan tagadják ezt a szeretetkapcsolatot. A liberális demokráciák, "a Soros-világ által hirdetett látszólagos emberi jogok" valójában az ember önpusztításához vezetnek, mert közös nevezőjük a teremtőtől való függés, a nemzeti közösségek és a családok tagadása, ezzel szemben a kereszténydemokrácia sarokköve a család – sorolta Aradszki, ezzel mitikus távlatokba helyezve Orbán-kormány és Soros György – mint a jó és a gonosz – küzdelmét.
Felszólalására együttérzően kontrázott rá Rétvári, hangsúlyozva, hogy a kormány célja a magyar családok támogatása, az ellenzék viszont a bevándorlást támogatja, „importált emberekkel” akarja megoldani a problémákat.
Bajkai István a Fidesz részéről szintén az MSZP-SZDSZ kormány állítólagos bűneit firtatta, napirend előtti felvetésében arra volt kíváncsi, hogy mennyit kell visszafizetnünk az EU-nak a 4-es metró beruházásnál feltárt korrupciós ügyek miatt. Orbán Balázs sietett válaszolni neki, szerinte akár 59 milliárd forintot is elérheti az összeg, amit kérhetnek tőlünk, és ez óriási terhet jelent a magyar adófizetőknek.
