Hat elnökjelölt szerepel a szavazócédulákon. A győztes államfő már egy papíron prezidenciális köztársaság vezetője lehet, de ha Erdogan álma valósul meg, akkor a modernkori török szultánságé. Minden ellenzéki jelölt leszögezte, győzelme esetén Törökországot visszatéríti a parlamentáris demokrácia útjára, s módosítja a tavalyi népszavazással hatályba léptetett, Erdogan hatalmi ambícióit megjelenítő rendszert.
1. Recep Tayyip Erdogan
Felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nem tud első fordulóból többséget szerezni, a második forduló pedig nyitott marad. Erdogan 1954-ben született, 2003-tól áll az ország élén, kezdetben kormányfőként, majd 2014-től elnökként. Politikai pályafutása 1994-ben kezdődött, amikor szülővárosa, Isztambul főpolgármesterévé választották. Városvezetői sikerei országos ismertséget biztosítottak számára, de az igazi kitörést az a tüntetéshullám hozta meg, amely 1998-ban a Jólét Pártjának törvényen kívül helyezése miatt söpört végig az országon. Erdogan a tüntetések élére állt, amiért 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiből négyet le is ült. 2001-ben megalakított új pártjával, a világi iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), 2002 óta minden választást megnyert. Kezdeti gazdasági sikerei, valamint a lakosság vallási érzelmeire való építés hatalmas többséget hozott össze számára, ami 2013-ig fennmaradt. Ekkor robbant a bomba, amikor kiderült, hogy már nemcsak a párt legfelsőbb köreit, hanem az elnöki családot is a korrupció uralta el. Erdogan gyorsan és brutálisan lépett, megkezdődött a tisztogatás a bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerben, az utcai tüntetéseket felszámolták az erőszakszervezetek. 2015 júniusában az AKP ekkor elveszítette abszolút többségét, és önállóan már nem tudott kormányt alakítani. Erdogan novemberre előrehozott választást erőszakolt ki, amelyen megkérdőjelezhető körülmények között biztosította a kormányalakításhoz szükséges többséget, és nekifoghatott a régóta óhajtott prezidenciális rendszer megvalósításához. A tavalyi referendumot viszont nemzetközi megfigyelők és a török ellenzék szerint már egyértelműen csalással nyerte meg, az így összehozott 51,41 százalék azonban elegendő volt saját teljhatalmának biztosításához. Jelenlegi mérések szerint választási csalás nélkül nem tud első fordulóból győzni, esélyeit 43-48 százalék körül mérték júniusban, míg májusban néhány intézet 50 százalék fölött látta.
2. Muharrem Ince
Amennyiben sor kerül második fordulóra, vélhetően a szociáldemokrata (CHP) Muharrem Ince lesz Erdogan ellenfele. A fizikatanár Ince 1964-ben született, gyújtó hangú beszédeivel ő lett a kampány meglepetésembere, legjobb ellenzéki mozgósítója. Kétszer indult a CHP elnökségéért, mindkétszer alulmaradt, Erdogan ellen akkor lenne esélye a második fordulóban, ha a kurd lakosságot egységesen maga mögé tudná állítani. Ő volt az az elnökjelölt, aki meglátogatta börtönben lévő kurd ellenfelét.
3. Meral Aksener
Meral Aksener az elnökválasztás egyetlen női szereplője. Az Erdogannal szövetséges, jobboldali nacionalista MHP-ből 2017 októberében kivált volt belügyminiszter a 2013-as Gezi parki korrupcióellenes tüntetések idején vált ismertté, ekkor szállt szembe először Erdogannal. A közvélemény-kutatók szerint alig 1,5-2 százalékkal marad el Erdogan mögött, de vélhetően nem ő, hanem Ince lesz a második fordulós ellenzéki jelölt. Aksenernek ugyanis kevesebb esélye van megszerezni a kurd szavazatokat, mivel a legvéresebb kurdellenes kormányzati fellépések idején, 1996-97-ben ő állt a belügyminisztérium élén. Az 1956-ban született, konzervatív Aksener a kampányfinisben úgy nyilatkozott, visszaküldené hazájába a Törökországban tartózkodó közel 4 millió szíriai menekültet.
4. Selahattin Demirtas
A legfiatalabb elnökjelölt az 1973-ban született kurd Selahattin Demirtas, a kurdbarát baloldali HDP társelnöke, aki 2016 novemberétől börtönben van. Ő egyike azon HDP-politikusoknak, akiket terrorváddal küldött rácsok mögé a puccskísérlet utáni tisztogatás során a rezsim. Kampányát is a börtönből vitte végig az ügyvéd végzettségű politikus, a hatalom egyetlen televíziós szereplést engedélyezett számára, azt is a cellájából, múlt héten, a kampányrendezvényeken viszont nem vehetett részt. Demirtas nem először indul elnökválasztáson, 2014-ben közel 10 százalékos támogatottságot ért el.
5-6. A konzervatív Temel Karamolllaoglu 1-2, a baloldali Dogu Perincek 1 százalék alatti támogatottsága nem tudja befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.
