- Leírt munkavállalók - Újabb csoport az út szélére

Megszünteti a kormány az 55 év feletti munkavállalók után járó úgynevezett szocho-kedvezményt, amelynek értelmében a munkáltatók által fizetendő, jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó most még a bruttó munkabér 9,75 százalékával csökkenthető (legfeljebb 100 ezer forintig). Ez éves szinten 117 ezer forint kedvezményt jelent az időseket foglalkoztató munkaadóknak.

Varga Mihály sajátos érvelése szerint ezt a kedvezményt azért nem szükséges fenntartani, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, utánuk ugyanis egyáltalán nem kell majd szochót fizetni. A pénzügyminiszter csak azt felejti el, hogy a nyugdíjkorhatár jelenleg – születési dátumtól függően – 58-65 év között mozog, vagyis 55 éves kor után még van néhány munkával eltöltendő év a nyugdíjig.

 

Márpedig az 55 év felettiek munkaerőpiaci helyzete korántsem rózsás. A munkaadókban még mindig sok prekoncepció és tévhit él az 55 évnél idősebb korosztállyal kapcsolatban. Beszédes adat, hogy a munkavállalók 75 százaléka úgy érzi, életkoruk miatt diszkrimináció éri az 55 év feletti dolgozókat. Erről egyébként éppen a pénzügyi tárca elődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára, Simon Attila István beszélt egy tavaly októberi konferencián, ahol azt is hangsúlyozta: egyre nagyobb szükség van az uniós és a magyar munkaerőpiacon az idősödő munkavállalókra.

Éppen emiatt is lett része a Munkahelyvédelmi akciótervnek az 55 év felettiek szocho-kedvezménye, mert ezzel is az idősebb munkavállalók alkalmazását kívánta ösztönözni a kormány. A munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál: ennek legnagyobb része – 200 milliárd forint – az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása után járó kedvezmény volt.

Jelenleg mintegy 689 ezer 55-64 éves korú magyar munkavállaló van. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség vizsgálata szerint ugyanakkor a magyar munkahelyek mindössze 9 százaléka rendelkezik olyan programmal, amely segíti dolgozóit, hogy nyugdíjkorhatár eléréséig vagy azon túl is dolgozhassanak; az arány az unióban is mindössze 12 százalék.

A Pénzügyminisztérium persze lehet, hogy arra alapozza a támogatás megszüntetését, hogy demográfiai előrejelzések szerint Európa elöregedése miatt 2030-ra már minden harmadik aktív európai munkavállaló az 55-64 éves korosztályból kerül majd ki (most 20 százalék az arányuk). Ha pedig amúgy is csak az idősödő korosztály áll a munkaadók rendelkezésére, fölösleges ösztönözni foglalkoztatásukat.

Csakhogy jelenleg még nem ez a helyzet: az 55-64 éves korosztály alig több, mint fele dolgozik. A munkaadók ugyanis még mindig inkább a fiatalabb korosztályt részesítik előnyben: inkább kivárnak, elnyújtják a felvételi procedúrát, de nem szívesen vesznek föl már 45 év felettieket sem. Az ebből a korosztályból kikerülő diplomás álláskeresők a Restart-up tavalyi kutatásában arról számoltak be, hogy - vélhetőleg életkoruk, illetve az azzal kapcsolatos sztereotípiák miatt - sorra utasítják el őket, és a sokadik állásinterjú után sem kapnak munkát. Holott felsőfokú végzettséggel, nyelvtudással rendelkeznek - van köztük mérnök, közgazdász, HR-es, logisztikus is -, és felük már több mint 25 helyen is próbálkozott már, több mint negyedük pedig 50 helyre is beadta életrajzát.

E téren a helyzet az utóbbi időben – növekvő munkaerőhiány ide vagy oda – semmit sem változott – mondta érdeklődésünkre Müller Helga, a 45 év feletti diplomások munkakeresését támogató Restart-up társalapítója, aki teljesen értetlenül áll a támogatás megszűntetése előtt. Persze nem azért, mintha a szocho kedvezmény miatt a munkaadók tolongtak volna az 55 év feletti munkavállalókért. Tapasztalatai szerint igazából csupán emiatt nem részesítették előnyben az idősödő munkakeresőket a cégek, ilyen értelemben tehát nem lesz változás. Az üzenet azonban rendkívül rossz - fogalmazott -, hiszen az idősebb korosztály már annyiszor kért segítséget a munkavállaláshoz, a kormány viszont a támogatás megszüntetésével most gyakorlatilag leírta őket.