Amilyen „hangosan” bevezette anno, olyan csendben kivette már néhány évvel ezelőtt a BKV a jegyekből és bérletekből az utasbiztosítást. Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb is behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. A szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV építette le – a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik – azért, hogy megspóroljon ezzel évente mintegy 50 millió forintot. A megvonásnak mára azonban nem csupán az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait, több sofőr is panaszolta: a cég megpróbálja rájuk hárítani a megsérült utasok kártérítését, még akkor is, ha nem ők hibáztak – közölte Naszályi Gábor, a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke
A társaság ugyanis a jegyhez adott biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetnie. Már, ha a bíróság megítéli azt. Mivel a cég igyekszik kitérni a fizetés elől, lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az egyértelműnek tűnő ügyeket. A BKV általános álláspontja szerint azonban az utas a hibás még azért is, ha egy hirtelen nagy fékezéskor balesetet szenved a mozgó járművön, mert nem kapaszkodott elég erősen – mondta az elnök.
A szakszervezet azt különösen felháborítónak tartja, hogy cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál minden áron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi Gábor. A munkavállaló ugyanis kizárólag a szándékos kártérítésért fele, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minősülhet szándékosságnak - magyarázta. Mindez súlyosbítja azt a korábban is tapasztalt gyakorlatot, miszerint a cég a használt járművek sérüléseit szintén gondatlan károkozás címén új értéken javíttatja a dolgozók költségén. Az EKSZ ezért felszólítja a cégvezetést: hagyjon fel a gyakorlattal, amelynek az a célja, hogy minden váratlan költséget a munkavállalók nyakába varrjon.
