BKV;utasbiztosítás;

Fotó: AFP/Hermes Images

- Évi 50 milliót spórol utasain a BKV

Az utasok tájékoztatása nélkül néhány éve megszüntette a jegyekben és a bérletekben korábban volt biztosítást a BKV, hogy ezzel évente mintegy 50 millió forintot spóroljon. Mindezt már évekkel ezelőtt megtette a cég, s azóta még a jogos kártérítést is csak bírósági határozatra fizeti ki. Ezt viszont később megpróbálja az ügyekben érintett, akár vétlen járművezetőkön is behajtani.

Amilyen „hangosan” bevezette anno, olyan csendben kivette már néhány évvel ezelőtt a BKV a jegyekből és bérletekből az utasbiztosítást. Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb is behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. A szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV építette le – a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik – azért, hogy megspóroljon ezzel évente mintegy 50 millió forintot. A megvonásnak mára azonban nem csupán az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait, több sofőr is panaszolta: a cég megpróbálja rájuk hárítani a megsérült utasok kártérítését, még akkor is, ha nem ők hibáztak – közölte Naszályi Gábor, a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke

A társaság ugyanis a jegyhez adott biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetnie. Már, ha a bíróság megítéli azt. Mivel a cég igyekszik kitérni a fizetés elől, lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az egyértelműnek tűnő ügyeket. A BKV általános álláspontja szerint azonban az utas a hibás még azért is, ha egy hirtelen nagy fékezéskor balesetet szenved a mozgó járművön, mert nem kapaszkodott elég erősen – mondta az elnök.

A szakszervezet azt különösen felháborítónak tartja, hogy cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál minden áron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi Gábor. A munkavállaló ugyanis kizárólag a szándékos kártérítésért fele, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minősülhet szándékosságnak - magyarázta. Mindez súlyosbítja azt a korábban is tapasztalt gyakorlatot, miszerint a cég a használt járművek sérüléseit szintén gondatlan károkozás címén új értéken javíttatja a dolgozók költségén. Az EKSZ ezért felszólítja a cégvezetést: hagyjon fel a gyakorlattal, amelynek az a célja, hogy minden váratlan költséget a munkavállalók nyakába varrjon.

Máté-Tóth András valláskutató szerint a keresztény meghatározást nem szabad leszűkíteni a „nem muzulmán” értelmezési tartományra.