Összesen több mint 30 ezer ember vár Magyarországon arra, hogy bekerüljön valamilyen szociális ellátást nyújtó intézménybe – derül ki a Szociális Portál legfrissebb adataiból. A legtöbben - több mint 24 ezren - időskorúak bentlakásos intézményeibe költöznének. Mivel egy ember több helyre is jelentkezett, közel 30 ezer kérelmező neve szerepel a várólistákon. Közülük ötezren Budapesten várakoznak, Pest megyében több mint 2100-an.
Egyéb helyekre kisebb a "tülekedés" igaz, jóval kevesebb az intézmény is (időotthonból több mint ezernek van működési engedélye az országban): bentlakásos pszichiátriai ellátásba szeretne bekerülni 2236 ember; fogyatékosokat ellátó intézményekbe 1921-en aspirálnak; szenvedélybetegek közül pedig 500-an szeretnének intézményi ellátáshoz jutni. És végül, de nem utolsósorban: 875 hajléktalan jelentkezett intézményi ellátásba - hogy egyelőre hiába, az jól jelzi, milyen következményekkel járhat az, hogy a kormány betiltotta a hajléktalanságot.
Bár a várakozók száma hónapról hónapra más és más, hosszabb távon egyértelműen nő. És a helyzet csak romlani fog: a magyar társadalom – akárcsak a legtöbb európai – öregszik. Az Eurostat adatai szerint tavaly már a felnőtt népesség 27,9 százaléka volt 65 évnél idősebb. A KSH adatai alapján mintegy 2,1 millió ember kap öregségi nyugdíjat.
További súlyos problémát jelent, hogy sok idős nem lesz képes megfizetni az intézményi ellátás költségeit. Egy nyugdíjas átlagosan 129 ezer forintot kapott tavaly a KSH szerint, ami ugyan számszerűen növekedést mutat az utóbbi években, de érdemes két másik mutatót is megnézni. Az egyik, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke érdemben nem izmosodik, a másik az, hogy az átlagkeresethez képest romlik a helyzet: 2016-ban még az átlagkereset közel kétharmada, 63,7 százaléka volt az átlagos nyugdíj, 2017-ben már csak 58,3 százalék. A nyugdíjminimumot tíz éve nem emelték, jelenleg is 28500 forint – miközben a budapesti idősotthonokban 65 és 117 ezer forint közti térítési díjat kérnek.
