- Tegnap reggel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF azonnali összehívását kezdeményezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A cafetéria váratlan megadóztatásáról akarnak tárgyalni a találkozón?
- Az adótörvényekről, benne a cafetéria változásairól és a költségvetésről kell tárgyalnunk, mert ezekről a kérdésekről hivatalos fórumon még nem mondhattunk véleményt. Márpedig ha elveszik a dolgozóktól a béren kívüli juttatások egy körét, az jövedelemcsökkenést jelent, hiszen a legtöbb munkaadó nem fogja bérbe emelni ezt az összeget. Ez tehát egy súlyos jövedelempolitikai kérdés, amiről tárgyalni kellett volna a kormány döntése előtt.
- A munkaadói reagálások azt jelzik, hogy velük sem tárgyalt a kormány erről a kérdésről.
- Így van, derült égből jött ez az adómódosítás, ahogy azt is mindenféle tárgyalás nélkül tették le az asztalra, hogy a jövő évre tervezett 8,8 százalékos béremelkedésből a vállalkozások sokkal jobban vegyék ki a részüket, mint az állami foglalkoztatók. A versenyszférában 9,3 százalékos béremeléssel számolt a Pénzügyminisztérium, az állami szektorban csak 7,3 százalékkal. Csakhogy a kormánynak tudnia kell, ezek a lépések sok problémát generálnak majd a munka világában.
- Nem megnyugtató, hogy a valóság felülírni látszik a terveket, hiszen a KSH tegnapi adatai szerint az év első négy hónapjában az idei évre tervezett 10,7 százalékos emelést meghaladó, 12,4 százalékos béremelést rögzítettek?
- Majd év végén meglátjuk az eredményeket. A tendencia az, hogy idén még 10,7 százalékos béremelést tervezett a kormány, jövőre meg már csak 8,8 százalékkal számol, és ez a visszafogottabb bérfejlesztés még a visegrádi országok béreihez történő felzárkózásunkat sem teszi lehetővé. A piaci munkáltatók olcsón már nem találnak munkaerőt, de a kormánynak azzal is számolni kellene, hogy ha a közszféra béreit nem emelik eléggé, elindulnak a dolgozók más szektorokba, ami miatt már veszélybe kerülhet a közszolgáltatások színvonala, sőt egyáltalán a léte. Egy targoncásnak mindegy, hogy a MÁV-nál vagy egy multinál dolgozik, de sokkal több pénzért szemrebbenés nélkül átmegy az utóbbihoz.
- A béremelés egyik fedezete a szociális hozzájárulási adó csökkenése, jövőre 2 százalékkal, de a MASZSZ szerint ezt nem egységesen kellene meglépni. Hanem hogyan?
- Azt mondjuk, differenciáltan hagyjon pénzt a vállalkozások kasszájában az állam, az adócsökkentés mértéke függjön a dolgozói létszámtól és az árbevételtől. Ezekről a kérdésekről le kell ülni tárgyalni és úgy megállapodni a munkaadókkal is.
- Elvi állásfoglalás az is, hogy a legalacsonyabb béreknél a személyi jövedelemadó menjen le 9 százalékra?
- Igen, de itt is differenciált megoldásban gondolkodunk,az alacsonyabb jövedelműeknél nagyobb csökkentés lehetne. Viszont a 10 százalék alatti jövedelemadót mi egészen az átlagjövedelemig megadnánk a dolgozóknak, ahogy támogatjuk a diplomás bérminimum bevezetését is.
- A többi szakszervezeti konföderációval ezekről a kérdésekről egyeztettek már, van egységes álláspont?
- Még nincs, az elnökség épp tegnap hatalmazott fel, hogy azonnal kezdeményezzek egy ilyen tárgyalást. A többiek eddig megismert véleménye alapján nem vagyunk nagy távolságban a bérrendezés elveiben.
- Idén év végéig szól a 2016-ban megkötött konkrét bérmegállapodás. Az elvek mellett tehát ősszel a jövő évi számokról is meg kell egyezniük a kormánnyal és a munkaadókkal. Mi a konkrét javaslatuk?
- 2022-ig azt az elvet szeretnénk érvényesíteni, hogy a minimálbér minden évben érje el a társadalmi minimum összegét. Ez már lehetővé teszi minimális tartalék képzését, hogy a családok felkészülhessenek egy váratlan kiadásra, mondjuk egy nagyobb háztartási gép cseréjére. Ez idén éppen 117 ezer forintos nettó bért jelent. Bármilyen emelési arány bemondása előtt tisztázni kell, hogy kész-e jövedelemadót csökkenteni a kormány vagy további munkáltatói kedvezményekben gondolkodik.
