Az Alkotmánybíróság döntése egy iráni menekült panasza kapcsán született. A transznemű férfi menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és miután a hatóságok megállapították, hogy Iránban transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, menekültként ismerték el. Iratai viszont még mindig nőként hivatkoztak rá, ezért - a magyar gyakorlat szerint - kérelmezte azok megváltoztatását. A hatóságok ezt elutasították. Arra hivatkoztak, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, ezért kérelmét Iránban kell benyújtania; abban az országban, ahonnan - mint ezt Magyarország is elismerte - épp transzneműsége miatt kellett menekülnie. A férfi - a Háttér Társaság segítségével - a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság úgy látta, hogy a jogi szabályozás hiányosságai miatt erre nincs lehetőség. Az ügy így végül alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybíróság elé került.
Csütörtökön hozta meg a döntését az Alkotmánybíróság. Egyhangúan állapította meg a testület a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, amiért a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését, és a kapcsolódó névváltoztatást. Az alkotmányjogi panaszt ugyanakkor elutasították, arra hivatkozva, hogy a jogsérelmet nem a bírói jogértelmezés, hanem a szabályozás hiánya okozza.
Ugyanakkor nemcsak a külföldi transznemű személyek számára alapvető jelentőségű a határozat. Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata ugyanakkor. A határozat ugyanis megerősíti: a transznemű személyek nemének elismerése és a kapcsolódó névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az határozat azt is hangsúlyozza, a nem jogi elismerésének nem feltétele, hogy az érintett hormonterápiát, műtétet, vagy más nemi megerősítő beavatkozásokat vegyen igénybe.
Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.
