A civil szervezetek támogatására szolgáló, jelenleg 7 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Együttműködési Alap felügyelete lesz a dolga Szalay-Bobrivniczky Vincének, aki (mint lapunk megírta) helyettes államtitkárként foglalkozik a civil szervezetekkel a Miniszterelnökségen – mondta el lapunk kérdésére a kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt: az Alkotmánymódosítás és az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag elfogadása is témája volt a legutóbbi kormányülésnek. A miniszter szerint egy választási ígéret betartásáról volt szó, az átláthatóság jegyében egyértelművé tették, milyen korlátozást akarnak a bevándorlásban. Az elsődleges cél állítólag továbbra is az ország védelme, ehhez a betelepítés tilalma nagy mértékben járul hozzá (arról a miniszter nem beszélt, hogy a humanitárius vagy jogi segítségnyújtás büntetése mennyiben szolgálja az ország védelmét).
A kollektív és csoportos betelepítés tilalma indokolt a kormány szerint. A kabinet álláspontja az, hogy a menekültjog nem univerzális jog, a menekült nem döntheti el, melyik országban akar élni - így az „első biztonságos ország” elvét kellene alkalmazni. (Ez annyit tesz, hogy a menekültet az első olyan államnak kell befogadnia, amelyik szavatolni tudja biztonságát.)
Gulyás szerint sajnálatos, hogy az ellenzék többsége (a Jobbik kivételével) nem támogatta a törvénycsomagot, de bíznak benne, hogy a migrációval kapcsolatos jövőbeni európai politikai küzdelmekben rájuk is számíthatnak majd. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány végül nem várta meg az ügyben a Velencei Bizottság véleményét (ami pénteken lesz nyilvános), Gulyás Gergely azt mondta: a jelentés tervezete már ismert volt a kormány számára, az pedig a legritkább esetekben változik, így nem volt ok a késlekedésre, ráadásul a jelentés a legfontosabbat, a védelem jogát elismeri a kormány számára, vita azon van, hogy például a menekültügyi őrizet hány napos lehet.
Adócsökkentéseket is tervez még jövőre a kormány, a tej áfája jövőre 5 százalékra csökken, ezzel a kormány számításai szerint 20 milliárd forint maradhat a polgárok zsebében, négy év alatt 11 százalékra akarják csökkenteni a szociális adót is. A népegészségügyi termékdíj viszont jövőre 20 százalékra is nőhet. A pálinka jövedéki adója azért nő, mert a kormány el akarta kerülni az ezzel kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárást. A cafetéria módosítása, korlátozása mellett a kormány „azt javasolja a munkáltatóknak, hogy az adócsökkentések nyomán náluk maradó pénzből emeljék a munkavállalók bérét”.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Budapestre érkezik, csütörtökön pedig V4 plusz Ausztria csúcstalálkozót rendeznek. A téma mindkét esetben az EU következő hét éves költségvetése, amit Magyarország elutasít, mert nem veszi figyelembe a határvédelem költségeit, ehelyett – a magyar kormány olvasatában – a migráció támogatására fordít több pénzt.
Orbán Viktor Berlinbe tervezett látogatásáról Gulyás azt mondta: annak napirendjéről a diplomáciai szabályok szerint a meghívó fél, azaz a német kormány adhat pontosabb információt.
Kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, vannak még munkaerő-tartalékok Magyarországon, a 3,8 százalékos munkanélküliséget 2-re akarják csökkenteni, a nyugdíjasok munkaerőpiacra visszavezetésében is bíznak és – a kormány szerint – második éve már többen jönnek haza, mint amennyien elmennek az országból. Azzal kapcsolatban, hogy egy törvénytervezet szerint a jövőben egy miniszter fizetése elérheti a minisztériumához tartozó állami cégvezetők bérét is (a legnagyobb ilyen fizetés havi 5 millió forint), Gulyás azt mondta, erről Orbán Viktor dönt majd, de előállhat olyan helyzet, hogy ennek nyomán egy miniszter többet kereshet majd, mint maga a kormányfő.
Mint kiderült, a kormány azt szeretné, hogy a Belügy-, a Külügy és a Honvédelmi Minisztérium költözzön fel a várba a jövőben, ehhez még meg kell tervezni az épületeket. A kormányfő viszont már 2019 elején elfoglalhatja rezidenciáját.
