robotok;

- Zoltai Ákos: Humanoid robot, Volocopter és okos repterek

Olyan, mintha a gyerekem lenne, persze, hogy idegeskedtem – mondta érdeklődésünkre a humanoid robot, ARMAR-6 egyik alkotója, a hannoveri Cebiten. Az emberekkel közvetlenül is együttműködő robot – amely a kezdeti döcögés után tökéletesen működött az idézett fejlesztő legnagyobb örömére – a múlt pénteken zárult németországi fesztivál reklámarca is lehetett volna. ARMAR-6 azért is egyedülálló, mert nincs előre betanítva neki semmi, tapasztalatokat szerezve, emberkollégáit fürkészve tanulja meg, hogy miben lehet a segítségükre.

AZ ARMAR–6 ÉS A „DRÓNOK TÁNCA” A humanoid robot az embereket fürkészve tanulja meg, hogy miben segíthet

AZ ARMAR–6 ÉS A „DRÓNOK TÁNCA” A humanoid robot az embereket fürkészve tanulja meg, hogy miben segíthet

A gépi asszisztenst öt kamerával és lézeres érzékelőkkel szerelték fel, igazi úriember, vagy éppen úrilány, simulékonyan eligazodik bármilyen munkahelyi környezetben. Ha kell, gond nélkül emel a magasba több tíz kilogrammos polcokat, viszont a végtagjaiba épített érzékelők segítségével brutális erejét körültekintően használja, megkímélve a sérülésektől embertársait.

ARMAR-6 csak az egyik csoda volt az ötnapos fesztiválon, amely évtizedeken át igazodási pont volt a számítástechnika és az elektronikus eszközök iránt érdeklődök számára. 1970-ben rendezték meg Hannoverben az első komputer expót, amely aztán a szakma egyik legfontosabb eseményévé vált. Olyannyira, hogy Bill Gates itt mutatta be a Windows 95-öt, de az Intel meg a Siemens is sokszor időzítette világpremierjeit, fajsúlyos bejelentéseit a Cebitre.

A közelmúlt viszont már korántsem ennyire fényes, mert erős konkurenciát kapott a német rendezvény: a los angelesi CES, a barcelonai és tajpeji expo is elviharzott mellette. Idén viszont nem hagyták magukat a hannoveriek, több újítással készültek, a legfontosabb az időpont megváltoztatása volt. A zord március helyett a nyár elejére időzítették a kiállítást, amelyre új koncepcióval és programokkal készültek. A siker nem is maradt el: idén több mint 2800 vállalat állított ki és 600-nál több előadó lépett pódiumra a Cebiten, amely 120 ezer látogatót vonzott. A sikert meglovagolva már be is jelentették, hogy jövőre is lesz Cebit, sőt maradnak a nyári időpontnál: 2019-ben Hannover június 24-28 között várja az elektronika szerelmeseit.

Viszonyításképpen, hazánk világhírű zenei fesztiválján, a Szigeten, tavaly csaknem 500 ezren buliztak. Az összehasonlítás persze a két különböző profilú fesztivál esetében sántít, de a Cebiten - mint minden valamire való összejövetelen - a vendéglátó egységek is pörögtek a kütyük mellett. Beszélgettünk egy hot dog árus sráccal, akit egyébként egyáltalán nem hoztak lázba az elektronikus csodák.

– Persze, szép itt minden, de a mi kontinensünkön csak évek múlva használhatjuk ezeket a technológiákat – indokolt, kissé értetlen arcunkat látva. Amikor megtudta, hogy Magyarországról jöttünk, akkor mosolyogva azzal biztatott: "ti pedig még később". Érdekes tapasztalat volt az is, amikor egy svájci újságíró kolléga a bemutatkozásunk után, rögtön azt kérdezte: "mi újság a Soros-tervvel"? Megpróbáltuk elmagyarázni, hogy a médiatúlsúly, valamint a brutális propagandakampány miatt hihették el a kétharmadra jutott kormánypárt szimpatizánsai, hogy létezik a magyar származású milliárdos terve, de érveinkre csak legyintett. – Ezt akkor sem lehet bevenni – mondta.

Politikáról a Németországban töltött két napunk során csak ennyi szó esett. Hiába ugyanis az örök igazság, miszerint a politika az életünk minden apró rezdülésében jelen van, a Cebit ettől mégis képes volt függetleníteni magát. Ez persze nem csoda, főleg ha az Intel standjánál időztünk. Az eredetileg amerikai, mára világméretűvé fejlődő vállalat legnagyobb dobása kétség kívül a Volocopter légitaxi volt. A Volocopter első ránézésre egy drón és egy helikopter házasságából született, kissé esetlen jármű, amely így is impozáns látványt nyújt. A fejlesztők reménye szerint a jármű lesz a jövő luxustaxija, amely optimális esetben már 3-5 éven belül megkezdheti működését. Próbáltunk érdeklődni, hogy körülbelül mennyit kóstálhat a csúcsmodell, de kérdésünkre nem kaptunk érdemi választ. Mindenesetre nem véletlenül hangsúlyozták, hogy elsősorban a luxust kedvelőinek ajánlják a Volocopter kínálta élményt, a csupán 290 kilogrammos, 18 darab háromfázisú elektromos motorral felszerelt légijármű vélhetően nem mostanában fogja szelni a budapesti eget.

Volokopter - Drón és helikopter házassága

Volokopter - Drón és helikopter házassága

Másfelől közelített az okos eszközök alkalmazásához a kínai Huawei, amely hazánkban főképp a mobiltelefonjairól ismert. A világ egyik vezető információs és kommunikációs vállalatává vált cég többek között a Smart Airport 2.0 projekttel jelentkezett a Cebiten – aminek célja nagyon leegyszerűsítve a repterek „okosítása”. A platform speciális adatelemzéssel, a mesterséges intelligencia alkalmazásával növelné a repülőterek hatékonyságát, így például arcfelismeréssel tenné gyorsabbá az utasok gyorsabb biztonsági átvizsgálását.

A jelek szerint a Cebitnek bevált a koncepcióváltás, felkeltették az érdeklődést azzal, hogy a digitális gazdaság legújabb irányzatairól szóló konferenciákra és a kapcsolatépítő fórumokra helyezték a hangsúlyt. Nyilván ázsiai, vagy éppen amerikai vetélytársaikkal nehéz tartaniuk az iramot, de ha maradnak az idei úton, még hosszú ideig a kontinensünk, sőt a világ egyik legfontosabb elektronikai eseményeként kell számon tartanunk a németországi fesztivált.