Eredetileg Menczer Erzsébet fideszes politikus, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke kezdeményezte, hogy állítsanak emlékművet a „szovjet megszállás áldozatainak”. Az avatóünnepséget azért június 19-én tartották, mert huszonhét évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot.
Menczer hálás szívvel mondott köszönetet Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki mindvégig kiállt az emlékmű ügye mellett. Szemben azokkal, akik próbálták megakadályozni a felállítását.
Az emlékmű története – ahogyan arra Menczer is utalt – kissé szövevényesen alakult. A kiszemelt helyszín az ideológiai és politikai szempontból zűrzavaros Szabadság tér volt. A fekete gránitból készülő, 14 méter magas obeliszket a tér túlsó felén álló, ugyanilyen magas szovjet katonai emlékművel szemben akarták felállítani. És a botrányos, történelemhamisítónak tartott „sasos-arkangyalos” német megszállási emlékmű mellett. (Utóbbi ellen máig folynak a tiltakozások).
Az előző ciklusban Balog Zoltán miniszter abban bízott, hogy a meghosszabbított Gulág Emlékév végére, 2017 február 25-re elkészül a szovjet megszállási emlékmű. A határidő nem volt tartható, Menczerék legnagyobb meglepetésére aztán az V. kerületi – fideszes többségű önkormányzat – megfúrta a Szabadság téri szoborállítást. Annak ellenére, hogy az előzetes szóbeli egyeztetéseken elvileg támogatta a tervet.
Az önkormányzat műszaki-technikai okokkal indokolta az elutasítást, de a hivatalos magyarázatnál sokkal valószínűbb, hogy a szovjet megszállás áldozatainak emlékműve politikailag vált kényelmetlenné a kormány számára.
Így került az obeliszk a III. kerületbe, Óbudára, az Árpád fejedelem útjához, egy Dunához közeli parkba. Az obeliszk színe és anyaga maradt (fekete gránit), de magassága csökkent: 14-ről 10 méterre.
Menczer Erzsébet azt is megköszönte Orbán Viktornak, hogy 1989-ben, Nagy Imre újratemetésekor ki merte mondani, "nem szeretjük a megszállókat, menjenek haza". Menczer úgy vélte, máig kettős mérce érvényesül: a náci gaztetteket mindenkor nyíltan lehetett elítélni, míg a kommunista népirtást elhallgatták, átértékelték.
Az emlékművet Menczer Erzsébet és Orbán Viktor közösen avatta fel. A lepel nehezen akart lehullani, némi rángatás után a kormányfő erőteljes mozdulattal vetett véget a némileg kínos jelenetnek.
A mai szabad, demokratikus világunkat véletlenül se gondoljuk természetesnek. Sokkal inkább kivételesnek, olyan kegyelmi állapotnak, amelyet csak úgy tarthatunk fenn, ha elszántak vagyunk arra, soha több nem engedjük meg, hogy ilyesmi még egyszer megtörténjen velünk – mondta beszédében Orbán.
A nemzetiszocializmus, a nemzetközi kommunizmus és a népeket gyarmati sorba terelő modern imperializmus is tőlünk nyugatra ütötte fel először a fejét – közölte a miniszterelnök. Legyünk büszkék arra, hogy Magyarország olyan ország, amely sohasem termelt ki elnyomó ideológiákat és nem akart senkit sem gyarmati sorsra ítélni. „A mi népünk a józan emberek országa” – vélekedett Orbán Viktor, aki egyebek mellett azért kárhoztatta a nyugati baloldali politikusokat, mert nem hajlandók tudomásul venni: Európa egyesüléséhez Marx és Lenin szobrainak ledöntésén keresztül vezetett az út.
Mi tudjuk, hogy nincs emberarcú kommunista rendszer. A kommunizmus valódi arcát Gulágnak hívják – jelentette ki a kormányfő.
Magyarország szuverenitásából szerinte jottányit sem szabad engedni, különben, ha csak a kisujjunkat nyújtjuk is, "rögtön az egész karunkat" viszik.
Az Ismerős Arcok két tagja előadta a fociszurkolók körében is kedvelt Nélküled című számot. A rendezvény végén Orbán Viktor és Menczer Erzsébet együtt koszorúzott, utánuk Boross Péter volt miniszterelnök következett, majd civil szervezetek zárták a sort. Nagykövetségek képviselői nem szerepeltek a koszorúzók között.
