Bártfai Gergely „Az arab számok útján” című írásában V. László király 1456-ból való pecsétjét említi az arab számjegyek legkorábbi magyarországi emlékeként. Szélesebb körű elterjedésük a középkori Magyar Királyság területén valóban a XV. század második felében figyelhető meg: például gótikus, majd reneszánsz stílusú sírkövek évszámai jelzik többfelé is a Kárpát-medencében.
Városi számadásokban és magánlevelek keltezéseiben azonban jóval korábban előfordultak már, a legkorábbi ismert középkori magyarországi arab számjegy pedig egy A(nno) D(omini) MCCCXL6 alakban, vegyesen latin és arab számjegyekkel írott, 1346-os halálozási évszám 6-osa. A várbirtokos arisztokrácia köreibe tartozó Felsőlendvai Miklós bán fia Miklós mester egyszerű, csupán a feliratot hordozó, de igényes kialakítású és a felsőbb társadalmi körökben az Anjou-korban divatba jövő vörös márványból faragott, kissé kopott sírkövén olvasható, amely Rómer Flóris adata szerint a Somogy megyei Segesden, egy volt jobbágy házában volt 1864-ben. 1878-ban a szomszédos Böhönyéről, Sáfrán Péter tulajdonából, Kiss György tapsonyi katolikus segédlelkész közvetítésével került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol ma is látható. Arab számjegye egész Közép-Európában igen korainak számít, és arról tanúskodik, hogy a hindu-arab számjegyírás már közel hétszáz éve megjelent Magyarországon.
A cikkhez a némileg hatásvadász „A palermói hárem” cím alatt hozzáfűzött „ablakban” teljes joggal kivételes személyiségként bemutatott, I. Frigyes néven szicíliai király, 1215-től II. Frigyesként német-római császár feleségeinek sorában az első Aragóniai Konstancia magyar királyné (elhunyt 1222-ben), Imre király (1196–1204) özvegye volt. Koronáját és halotti ékszereit 1781-ben emelték ki domborműves római márványszarkofágból átalakított, ma is meglévő sírjából a palermói székesegyházban. 2009-ben megtekinthetők voltak a Magyar Nemzeti Múzeumban is, a „Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban” című magyar-katalán kiállításon, együtt azzal az ugyancsak a sírban talált, ezüstből készült, körlapot formázó ún. authentika-táblácskával, amelyen hosszú felirat azonosítja a sírban eltemetett Konstancia úrhölgyet, a rómaiak császárnéját és a szicíliaik királynéját, aki Frigyes császár felesége és az aragon király leánya volt, és Catania városában hunyt el.
