„Most könnyű lenne – tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra – létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson” – üzent szövetségeseinek, az Európai Néppárt (EPP) tagjainak Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a Helmut Kohl egykori német kancellár halálának rendezett tanácskozáson .
Az eseményről az MTI alapján a Népszava is beszámolt, a távirati iroda tudósításából azonban kimaradt ez a fontos rész, leginkább azt emelték ki, hogy „a migránsvitában nem lehetséges a kompromisszum, de nincs is rá semmi szükség”. Más tudósításokban pedig az kapott hangsúlyt, hogy a kormányfő szerint Magyarország 2030-ra nettó befizető ország lesz az unióban.
Először az Euobserver angol nyelvű hírében bukkant fel az új párt alapításának ötlete, majd azóta felkerült a miniszterelnök honlapjára a beszéd teljes szövege, ebből egyértelmű, hogy Orbán finoman, de megfenyegette az EPP-t. Az új európai párt alapítását csak feltételes módban fogalmazta meg, majd hozzátette, hogy ők (mármint a Fidesz és közép-európai szövetségesei) egyelőre nagyvonalúan eltekintenek ettől:
„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett”
– mondta a miniszterelnök, aki azt javasolta, álljanak ellen a kísértésnek, és tartsanak ki „Helmut Kohl eszméi és pártcsaládja mellett”. Orbán szerint „dezertálás helyett” ők inkább a nehezebb feladatot vállalják, és meg akarják újítani az Európai Néppártot. Az elmúlt évek számos választása azt jelezte, hogy az EPP pártjainak befolyása folyamatosan csökkent, mert nem képviselte, úgymond, a népakaratot. „A néppárt vezetése erre a helyzetre rossz választ adott. Egy antipopulista népfrontot hozott létre” – monda Orbán, aki ezzel szemben saját magát és az Osztrák Néppártot állította példaként, mint akik sikerrel vették fel a kesztyűt, és „felelős válaszokat” adtak, vagyis populista, bevándorlásellenes politikát kezdtek követni.
A Népszavában már írtunk arról, hogy Orbán az Európai Néppárt „konzervatív szárnyának” megerősödésével számol a jövő évi Európai Parlamenti (EP) választásokon. Fideszes forrásaink rég nem látták ennyire magabiztosan a jövőt, és valamennyi megkérdezett úgy vélekedett, hogy a párt helyzete jelentősen erősödhet az európai politikában a közeljövőben. Vagyis messze vannak már azok az idők, amikor néhány mérsékeltebb gondolkodású kormánypárti EP-képviselő arról beszélt, hogy Orbán Viktorékat kitessékelik az Európai Parlament legnagyobb frakciójából.
Orbán Viktor a maga képére formálná át a Néppártot
A magyar választás óta több fontos ügyben is a Fidesz migránsellenes, EU-kritikus politikájának kedvező fordulat történt a nemzetközi politikában, s egyelőre a "Stop, Soros!" törvénycsomaggal is ügyesen látszik taktikázni a kormány, így aztán nő a pártvezetés magabiztossága.
Orbán jelenleg kifejezetten nyeregben érezheti magát, hiszen Berlinben komoly kormányválságot okoztak a bevándorlás körüli viták. A Bild azt írta, hogy migráció ügyében keményebb álláspontot képviselő, bajor CSU két hetet adott Angela Merkel kancellár pártjának, a CDU-nak, hogy rendezze a helyzetet, vagyis valamiféle közös európai megoldást találjon a menekülthelyzet kezelésére. Ezzel állhat összefüggésben, hogy – mint hétfőn elsőként megírtuk – Orbánhoz befutott a régen várt berlini meghívás. Jelenleg úgy tűnik, a kancellárnak sürgősebb, hogy megegyezzen a bevándorlásellenes Orbánnal, aki egyelőre elutasít mindenféle EU-s megoldást.
Merkel meghívta Orbán Viktort Berlinbe
A meghívás komoly fordulatot jelezhet a német-magyar kapcsolatokban. Egyelőre a váratlan német kormányválság miatt bizonytalan a látogatás időpontja. Berlini meghívás landolt Orbán Viktornál - tudta meg Fideszes és kormányzati forrásból a Népszava. Információink szerint Angela Merkel nyitott lenne egy kétoldalú találkozóra, ellenben a hétvégén váratlanul kitört német koalíciós válság miatt egyelőre bizonytalan a látogatás időpontja.
Orbán alighanem Emmanuel Macron francia elnöktől kölcsönözte az ötletet, hogy új pártcsaládot kellene létrehozni. A francia köztársasági elnök ugyanis saját pártja, az En Marche vezérletével új Európa-párti frakciót alapítana, amelyhez liberális, környezetvédő, de akár szociáldemokrata és néppárti képviselők is csatlakoznának. Feltehetően a magyar kormányfő is ilyen ernyőszervben gondolkodhat.
Már a szlovén választás is megmutatta, hogy a magyar miniszterelnök „exportálni” próbálja nézeteit. A kormányfő ugyanis hathatós támogatást nyújtott a választási kampányban a Janez Jansa által irányított Szlovén Demokrata Pártnak. Az SDS kampánya, plakátjai teljes egészében a Fideszéit idézték. Egy szövetségese tehát biztosan lenne egy új frakcióban. Az EP-ben azonban egy képviselőcsoport létrehozásához legalább 7 ország 25 honatyájára lenne szükség, ez azonban – amint a 2014-es választás utáni egyezkedések is megmutatták – nem is annyira egyszerű feladat.
A magyar miniszterelnök felvetése mögött az is állhat, hogy úgy érzi: az olasz választással eljött az ő ideje. Tavaly decemberben Ausztriában, néhány hete pedig Olaszországban jött létre olyan kabinet, amely szigorítaná a bevándorlást. Csakhogy az olasz kabinet nem egységes Orbán megítélését illetően. Míg a Matteo Salvini új belügyminiszter, a Liga elnöke gratulált a magyar kormányfő választási győzelméhez, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nem tud azonosulni a Fidesz politikájával. Fabio Massimo Castaldo, a párt EP-politikusa, illetve EP alelnök az áprilisi magyar választást követően az Il Messaggerónak adott interjújában élesen bírálta az emberi jogok magyarországi helyzetét.
Mennyi esélye lenne egy ilyen frakciónak az Európai Parlamentben?
Orbánnak lehetnek ugyan szövetségesei egy bevándorlásellenes szövetségben, ám nehéz elképzelni azt, hogy egy olasz, dán, vagy más ország pártja épp a magyar miniszterelnök mozgalmához kívánna csatlakozni. Orbán azért távolról sem olyan fajsúlyú politikus az EU-ban. Másrészt azért sem lenne értelme életre hívni egy ilyen mozgalmat, mert már létezik az EP-ben egy bevándorlásellenes, antiföderalista, euroszkeptikus frakció, a Nemzet és Szabadság Európája, amelyet az a Marine Le Pen irányít, akinek már túl radikális Orbán politikája. A frakció munkájában a következő európai pártok vesznek részt: Osztrák Szabadságpárt (Ausztria), Flamand Érdek (Belgium), Nemzeti Front (Franciaország), Szabadságpárt (Hollandia), Új Jobboldali Kongresszus (Lengyelország), Liga (Olaszország), Alternatíva Németországért (Németország). Ha Orbán ezekkel a nem éppen jó hírű pártokkal szövetkezne, azzal lényegében azt deklarálná, hogy ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból.
