"Magyar bankot magyar kézbe!" - adta ki a jelszót Orbán Viktor már a 2010-es évek elején, ám úgy tűnik, a szívós munka ellenére egy évtized kellett, hogy vágya a megvalósulás közelébe érjen. A 24.hu portál információi szerint most dolgozták ki az egy év múlva összeálló - a piacon feltehetően az OTP mögé másodikként felzárkózó - új, az orbáni elveknek megfelelő pénzintézet koncepcióját. Az új bank fúzió lévén jönne létre, és irányítása a kormányfőhöz közelálló tulajdonosi kör kezében lenne és tartósan ott is maradna. Bár a hírek lakossági bankról szólnak, de a fúzió résztvevői - a takarékszövetkezetek mellett - két olyan hitelintézetről, a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bankról és az MKB-ról is szólnak, amelyeknek tekintélyes vállalkozói ügyfélállományuk is van, nem beszélve a Takarék-csoportba beolvasztott FHB-ról. A magyar tulajdon hangoztatása ebben az esetben természetesen csak a felszín, ennél lényegesebb szempont, hogy mind az MKB-ban, mind egyes takarékszövetkezeti szférában fellelhetőek Mészáros Lőrinc érdekeltségei.
A felcsúti topvállalkozót széles körben a kormányfő strómanjaként könyvelik el, miként az MKB elnök-vezérigazgatójáról sem hiszik el, hogy teljesen független: őt Matolcsy György jegybankelnökhöz fűzi a megszokott szakmai kapcsolatnál erősebb kötelék. Azonban van még egy nem elhanyagolható körülmény, amely miatt a tervezett fúzió kiemelt figyelmet érdemel. Az újabb Orbán-kormány tavaszi debütálását követően már szakmai körökben közszájon forgott, hogy napirenden van Magyarország leggazdagabb emberének tartott Csányi Sándor gazdasági szerepének a miniszterelnök érdekeinek megfelelő visszaszorítása. Ez pillanatnyilag csak az OTP-vezér bankszférában elvitathatatlan vezető szerepének mérséklésére korlátozódik. (Csányi Sándor tulajdonosi aránya eltörpül az OTP-ben, ahhoz képest, mint amekkora a Mészáros-érdekeltségek, de még Balogh Ádám részesedése is az MKB-ban, viszont az általa vezetett bank súlyát joggal irigyelhette el az Orbán-Matolcsy-tandem.) Az OTP-vezérnek a saját, illetve érdekeltségei tulajdonában lévő egyéb gazdasági társaságok egyenlőre nem kapnának egy a kormányzat által levezényelt akció során konkurenciát, mint ahogy MLSZ-elnöki pozícióját sem fenyegeti veszély pillanatnyilag.
Az Orbán Viktor által megálmodott bankfúzió megvalósulása esetén súlyosan piackorlátozó lenne - állapította meg a Népszava érdeklődésére Katona Tamás. Az egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy egy öt esztendeje megkezdődött folyamat során, a takarékszövetkezeti tagok tulajdonának erősen megkérdőjelezhető módszerekkel történő megszüntetése után a Takarék-csoport korábbi 121 önálló takarékszövetkezetéből napjainkra már csak 12 maradt. (A csoport központi intézménye még a Takarékbank, valamint az idén áprilisban már a nevét is elvesztett, az egykor Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Kereskedelmi Bank, amelyet ma már Takarék Kereskedelmi Banknak hívnak.) Pénzpiaci szakértők már korábban megjósolták, hogy a 12 takarékszövetkezetből akár lehet majd hat, de a tervezett óriásfúzió nyomán akár egy is! Emellett a szövetkezeti gondolat kimúlására már csak nosztalgiával emlékezhetünk.
Az ellen-OTP-nek aligha lennének gondjaik azzal, hogy nincs kellő számú ügyfelük - fűzte hozzá Katona Tamás. Az 1100 takarékszövetkezeti fiók, kiegészülve az MKB 77 és a Takarék Kereskedelmi Bank 37 fiókjával, csaknem négyszeresen múlja felül a piacvezető OTP közvetlen elérhetőségeinek számát, s olyan kis településeken is megtalálhatóak, ahol nemcsak a nagyoknak, de még a közepeseknek sem érdemes terjeszkedniük. Ezt a nagy lefedettséget figyelembe véve a kormányzat úgy rendelkezhet, hogy az új bankot kijelöli a járandóságukhoz a Magyar Államkincstáron (MÁK) át jutó ügyfelek, az állam alkalmazottai, az önkormányzatok és az állami tulajdonú cégek számlavezető bankjának. Katona Tamás, aki volt a MÁK-nak is vezetője, emlékeztetett arra, hogy az állami pénzek kezelőjének ehhez fogható méretű kirendeltsége koránt sincs.
Egy a versenyjogban járatos szakértő lapunknak elmondta, hogy nemcsak amiatt aggályos a fúziós terv, hogy hatalmas piaci részhez juthat egymaga, hanem azért is, mert közvetetten nyomást gyakorolhat a gazdaság szereplőire, amit a szakirodalom "túlsúlyhatásként" szokott megnevezni. Ekkora tőkeerő egymagában átrendezheti az ügyfélstruktúrát, mind a lakossági, mind a vállalkozói szegmensben. A GVH-nak meg kell majd fontolnia, hogy erre való tekintettel is rábólint-e majd a bankfúzióra.
A 24.hu ugyan a Takarék Csoport 2021-ig szóló nyilvános ötéves stratégiájában nem lelt rá a szervezeti struktúra további koncentrációjára. De létezik egy titkos úgynevezett Fúziós Stratégia Projekt, amelynek mégis az a végső célja, hogy a különálló takarékszövetkezetekből másfél év alatt egy, az eddigitől eltérő tulajdonlási formában működő önálló bankot hozzon létre. Még egy figyelemre méltó adalék a fúziós elképzelésekhez: Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, a B3 Takarékszövetkezet igazgatása mellett a közelmúltban újabb pozícióba választották, Mészáros Lőrinc lányai mellett az apjuk érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. igazgatósági tagja lett. Márpedig, mint már említettük Mészáros Lőrinc a fúzióba bevonni kívánt MKB-ban érdekeltségei révén tulajdonos.
