Biztos, hogy nem a Telekom Veszprém játszik? – tette volna fel teljes joggal a kérdést az a gyanútlan látogató, aki esetleg nem tudta, hogy a királynék városában komoly tétre menő mérkőzést rendeznek. Alig egy órával a sorsdöntőként aposztrofált Magyarország–Szlovénia vb-selejtező előtt ugyanis a Veszprém Aréna környéke szokás szerint pirosba borult, ráadásul többen ezúttal is veszprémi mezt viseltek.
A csarnokban sem sokban tért el a miliő attól, ami jobb idényekben mondjuk egy Bajnokok Ligája- negyeddöntőben tapasztalható ugyanott – a kezdésre teljesen megtelt a lelátó, a kapu mögötti szurkolótábor pedig már negyed órával az első labdaérintést megelőzően hangos biztatásba kezdett. A helyiek fokozott jelenlétét mi sem érzékeltette jobban, mint a tény, hogy a vendégcsapatból nagy tapssal fogadták Gasper Margucot és Blaz Blagotinseket (mindketten a Telekom Veszprém kézilabdázói), a magyarok közül pedig kitüntetett üdvrivalgással köszöntötték a volt vagy jelenlegi veszprémieket: Schuch Timuzsint, Nagy Lászlót, Ligetvári Patrikot, Mikler Rolandot vagy éppen Lékai Mátét.
A múlt szombati, bravúros idegenbeli sikernek (Koperben 29-24-re nyert Magyarország) köszönhetően megnyugtató, ám korántsem kényelmes előnyről kezdhettek a hazaiak. Amint azt a napokban a főszereplők is lépten-nyomon elmondták, egy világbajnoki bronzérmes gárdát azért mégsem illik leírni, de a szlovénok himnusznál tanúsított magatartása sem arról árulkodott, hogy feladták volna a reményt: a vendégjátékosok végig egymást hergelve spannolták magukat.
A mérkőzés első 30 perce ugyan helyenként többet ígért, mégsem változtatott a kezdeti helyzeten.
A hazai kedvenc, Lékai kezdte a gólgyártást, eleinte azonban még tartotta a lépést Szlovénia. Ez az állapot a 13. percig tartott, akkor volt először kettő, majd lett kisvártatva három a felek közti differencia: Bánhidi Bence találata után – amikor Veszprémben 7-4-re, összesítésben pedig már nyolccal vezettek a magyarok – Veselin Vujovic is érezte, hogy közbe kell lépnie, a szakember időt kért. A rövid játékmegszakítást követően még nem, később kaptak erőre a vendégek: noha a játékrészben egyszer sem vezetett Szlovénia, a hajrában többször egyenlíteni tudott. Utoljára éppen a legfontosabb pillanatban, Bodó Richárd kihagyott zicceréből indulva, a félidő végét jelző dudaszó előtt. Annak a Blagotinsek-gólnak Veszprémben sem sokan örültek.
A folytatás előtt ünnepélyesen köszöntötték az együttes két korábbi erősségét, Harsányi Gergelyt és Iváncsik Tamást, egyébként a második játékrész ugyanúgy kezdődött, mint maga a visszavágó: ötgólos magyar előnyről.
A kapuban Koperben is parádézó Székely Mártonnak köszönhetően kezdetben a kritikus pillanatokat is átvészelte a házigazda, a lendületben lévő Szlovénia három percig nem tudta magához ragadni az előnyt. Utána ugyan egyszer sikerült, a továbbiakban viszont sokáig az történt, ami az Aréna közönségének a legjobban tetszett: Székelyhez szinte tapadt a labda, az eredményjelzőn pedig a piros, fehér, zöld zászló mellett szerepelt több találat.
Még bő negyed óra volt hátra, amikor ismét fordult a kocka, nem egészen 11 pedig akkor, amikor először kettővel vezettek a vendégek. A szurkolás intenzitása nem hagyott alább (az utolsó percekben az egész Aréna állva szurkolt), a csapat pedig nem engedte ki a kezéből a kvalifikációt: közte négynél állt meg a számláló, ám ezzel Magyarország „hibahatáron belüli” vereséget szenvedett, így kijutott a január 9. és 27. között Németországban és Dániában sorra kerülő vb-re. Egyúttal egy lépéssel közelebb került a távolabbi cél, a 2020-as tokiói olimpia felé.
