Érthetetlen – így reagált lapunk érdeklődésére egy, a hajléktanügyet jól ismerő szakember Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő keddi bejelentésére. A dúsgazdag fővárosi politikus arra kérte a kormányt: a „mostani alkotmányozás” keretében teremtse meg annak jogi kereteit, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ne legyen a „jelenlegi formában” megengedett. Bajkai bejelentése azért is meglepő, mert úgy tűnhet, mintha az ügyvéd-honatya nem ismerné az alaptörvényt: az alkotmányban ugyanis már 2013 óta szerepel, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben a közterület meghatározott részére jogellenessé minősíthetik azt, ha valaki életvitelszerűen a közterületen él.
Itt érdemes felidézni: 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él, még elzárást is kaphatott a hajléktalan. A szabályozást azonban az Alkotmánybíróság (AB) 2012-ben elkaszálta. Erre válaszul 2013-ban a kétharmados Fidesz-többség módosította az alkotmányt. Igaz, Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint a civilek szívós munkájának is köszönhető, hogy az alkotmánymódosítás nyomán megszületett szabálysértési törvényből kikerültek a hajléktalanokat közvetlenül börtönnel fenyegető kitételek – miközben pénzbírsággal elvileg ma is büntethetnék a hajléktalanokat.
Mivel Bajkai a most belengetett alkotmánymódosításról semmi konkrétumot nem árult el, a részletek megismeréséért a Fidesz-frakcióhoz fordultunk. Választ azonban nem kaptunk. A Fidesz szándékait ismerve nem kizárt: a kormánytöbbség megpróbálja a korábban az AB-nál elmeszelt, a hajléktalanokat akár börtönnel is fenyegető jogszabályokat alkotmányba foglalni.
Az alkotmánymódosítást sürgető Bajkai arról is beszélt tegnap, hogy a hajléktalanok látványa a többség számára „rendkívül nehézzé teszi a város otthonként való kezelését”. Ráadásul – mondta – a mára a „rendkívül sikeres” közmunkaprogramnak köszönhetően mindenki számára lehetőség nyílik saját lakhatásának a finanszírozására. Ennek kapcsán Balog Gyula A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája lapunknak elmondta: egy közmunkásfizetés 53 ezer forint, míg egy albérleti szoba 50-70 ezer forintba kerül a fővárosban. Balog szerint másban is érthetetlenek Bajkai szavai: a hatóságoknak eddig is minden lehetősége megvolt, hogy fellépjenek a hajléktalanokkal szemben, így a belügytől megkapott adataik szerint 2016-ig a hatóságok mintegy félezer eljárást indítottak hajléktalanok ellen, ebből legalább három esetben az elmarasztaltak közmunkával kellett, hogy ledolgozzák a hajléktalanságért rájuk kirótt több tízezer forintos bírságot. Tény, hogy a hajléktalanok régóta szerepelnek a Fidesz céltábláján. Míg 2010 előtti szocialista-liberális érában előfordult, hogy a városvezetők itt-ott helyben felléptek a fedél nélküliekkel szemben, a Fidesszel mindez rendszerré vált.
