Donald Trump és Kim Dzsong Un hatalmas médiafigyelem övezte megbeszéléséről közös közleményt adtak ki, amelyben Phenjan újra elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett, az Egyesült Államok pedig vállalta, hogy ennek fejében biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának.
A nyilatkozat megfogalmazása szerint Kim Dzsong Un - Trump biztonsági garanciavállalása fejében - megerősítette "szilárd és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése iránt". Az aláírók meggyőződésüket fejezték ki, hogy a két ország viszonya hozzájárul a béke és a jólét megteremtéséhez a félszigeten és a világban, a kölcsönös bizalom megteremtése pedig elősegítheti félsziget atommentesítését.
Fotó: Anthony Wallace/AFP
A dokumentum négy pontban foglalta össze a felek kölcsönösen hangoztatott szándékai szerint most kezdődő diplomáciai folyamat elérendő céljait.
Az első pont értelmében az Egyesült Államok és Észak-Korea elkötelezi magát az új amerikai-észak-koreai kapcsolatok kialakítása mellett, összhangban a két ország népének béke és jólét iránti vágyával. A második pont leszögezi, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea egyesíti erőfeszítéseit, hogy tartós és szilárd békemegállapodást hozzanak létre a Koreai-félszigeten. A harmadik pontban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság - megerősítve Észak- és Dél-Korea vezetőjének az április 27-ikei panmindzsoni találkozóján elfogadott nyilatkozatot - elkötelezi magát amellett, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítéséért tevékenykedik. Végül a negyedik pontban a két fél kötelezi magát arra, hogy átadja egymásnak az 1950-53-as koreai háború során ejtett hadifoglyok és a harcok során eltűntek azonosított maradványait.
A közös nyilatkozatban megállapították, hogy az első amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó túllép a két ország kapcsolatait évtizedekig jellemző feszültségen és ellenségeskedésen. Trump és Kim kijelentette, hogy elkötelezett a közös nyilatkozatban foglaltak maradéktalan és gyors végrehajtásában, és ennek érdekében a lehető leghamarabb folytatódnak a kétoldalú tárgyalások. Ennek jegyében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ül magas beosztású észak-koreai illetékesekkel.
Ami a szingapúri csúcs lefolyását illeti, Trump és Kim először négyszemközt – csak a tolmácsok jelenlétében – mintegy negyven percen át tárgyalt egymással, majd a munkaebéd után plenáris ülésen folytatták a megbeszéléseket. Ez utóbbi ülés másfél órán át tartott. Amerikai részről ott volt John Kelly, a Fehér Ház stábfőnöke, Mike Pompeo külügyminiszter, valamint John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó. Kim Dzsong Un mellett Kim Jong Csol, a Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, Ri Szu Jong, a párt alelnöke és Ri Jong Ho külügyminiszter vett részt az ecsmecserén.
A helyszíni beszámolók szerint a találkozót szívélyes légkör jellemezte. Az eseménysor a két vezető kézfogásával kezdődött, és Trump azt mondta, megtiszteltetés számára a Kimmel való találkozás.
A megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón Donald Trump kijelentette, hogy megállapodásuk alapján "nagyon gyorsan megkezdődik" az atommentesítési folyamat Észak-Koreában. A közös nyilatkozatot Trump "meglehetősen átfogónak" nevezte.
Kim Dzsong Un a nyilatkozat aláírásakor azt mondta, "a világ jelentős változást fog tapasztalni". Ő és Trump - mondta - úgy döntött, hogy "maguk mögött hagyják a múltat". Az amerikai elnök hozzátette azt is, hogy "nagyon sokszor fog még találkozni" Kimmel. Teljesen biztosnak mondta azt, hogy meg fogja hívni a phenjani vezetőt a washingtoni Fehér Házba. Trump úgy fogalmazott, hogy Kim "nagyon tehetséges ember", aki „nagyon szereti a hazáját". Az amerikai elnök olyan megállapítást is tett, hogy közte és Kim között "nagyon különleges kötelék" jött létre, és hogy az Egyesült Államok kapcsolata Észak-Koreával az eddigiekhez képest alaposan megváltozik.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bejelentette, hogy kész hitelesítő szerepet vállalni az észak-koreai atomfegyverek leszerelési folyamatában, ha felkérik erre. Ez a további amerikai-észak-koreai tárgyalásoktól függ.
Az ügynökség vezetőjének bécsi nyilatkozata szerint a NAÜ szoros figyelemmel fogja követni a az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozón elhatározott lépések végrehajtását. A NAÜ a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy hitelesíteni tudja egy megállapodás teljesítését a nukleáris anyagok és atomlétesítmények terén - írta Amano Jukija főigazgató.
A NAÜ ellenőrei többször is vizsgálódtak Észak-Koreában, de 2009-ben kiutasították őket, és azóta nem térhettek vissza.
Az Észak-Korea legfőbb szövetségesének számító Kína üdvözölte a szingapúri csúcstalálkozót, és teljes atommentesítésre szólította fel kelet-ázsiai szomszédját.
"Fontos tény, hogy a két ország legfelsőbb vezetői egyenlőkként ültek tárgyalóasztalhoz, és mindez egy új korszak kezdetét jelenti" - nyilatkozott újságíróknak Vang Ji kínai külügyminiszter, aki Peking támogatásáról biztosította a feleket. A külügyminiszter leszögezte, hogy Kína fontos és kivételes szerepet játszott a közeledésben, és ezt folytatni kívánja. Vang Ji ezzel arra utalt, hogy Kim Dzsong Un az év eleje óta kétszer is járt Kínában. A szomszédos nagyhatalom volt az első olyan külföldi ország, amelyet Kim 2011-es hatalomra kerülése óta felkeresett.
A kínai diplomácia vezetője egyúttal szót emelt a Koreai-félsziget békéjéért is. Szerinte a Szöul és Phenjan közötti békekötés választ jelentene Észak-Korea jogos biztonsági aggályaira. Az 1950-53-as koreai konfliktust békekötés helyett tűzszünet zárta, így Észak- és Dél-Korea jogilag még mindig háborúban áll egymással.
Oroszország egészében pozitívan értékeli azt az impulzust, amelyet az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó adott a Koreai-félsziget válságának rendezésében, és segítséget nyújthat Észak-Koreának a nukleáris fegyverek megsemmisítésében - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes orosz hírügynökségeknek, a Trump-Kim találkozót kommentálva.
Rjabkov üdvözölte a most megtett fontos, továbblépésre ösztönző lépést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az ördög a részletekben bújik meg”, és még meg kell ismerni a konkrétumokat.
Rjabkov szerint Moszkva abból indul ki, hogy a rendezés érdekében szükség lesz a hathatalmi - Észak- és Dél-Korea, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán között folytatott - tárgyalásokhoz való visszatérésre.
A japán miniszterelnök dicséretesnek tartja Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ígéretét, hogy megszabadítja a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.
"Nagy jelentősége van annak, hogy Kim elnök világosan megerősítette Trump elnöknek a Koreai-félsziget atommentesítését" - mondta Abe Sindzó japán kormányfő Tokióban a sajtónak, miután beszélt az amerikai elnökkel az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról.
Abe azt is kijelentette, hogy az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyének megoldásához az Egyesült Államok erős támogatása szükséges.
Az Európai Unió részéről elsőként Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő reagált a szingapúri csúcstalálkozóra. Hangsúlyozta, hogy a diplomácia az egyetlen út a tartós béke megteremtéséhez a Koreai-félszigeten. Mogherini szerint a nemzetközi közösség és az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelését tekinti célnak. Donald Trump és Kim Dzsong Un közös nyilatkozata azt mutatja, hogy ez a cél megvalósítható – vélekedett. Az Európai Unió – emelte ki a főképviselő - továbbra is készen áll arra, hogy elősegítse és támogassa a folytatólagos tárgyalásokat, illetve más, a bizalom kiépítésére irányuló lépéseket a nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félsziget tartós békéje, biztonsága és jólétének biztosítása érdekében.
Egyelőre nyitott kérdésnek számít a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderő és a dél-koreai hadsereg jelenleg is zajló közös hadgyakorlata. Az illetékes amerikai parancsnokság még nem kapott utasítást a gyakorlatok leállítására – közölték. Nem érkezett még felsőbb utasítás – sem a védelmi minisztériumtól, sem az indiai-csendes-óceáni parancsnokságtól - az idén ősszel tartandó Ulchi Freedom Guardian fedőnevű manőverek sorsát, megtartását vagy elmaradását illetően sem.
A Trump-Kim csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatban nem volt szó a manőverek leállításáról. Május végén a Pentagon még azt közölte, hogy Phenjan kifogásai ellenére sem hagyják abba a közös gyakorlatozást. Szakértők szerint Szöul attól tart, hogy ez az amerikai-dél-koreai védelmi szövetség gyengüléséhez vezetne, márpedig ez a szövetség a központi eleme az Észak-Koreát elrettentő politikájának.
Szingapúri sajtótájékoztatóján Trump a Dél-Koreában állomásozó 28 500 fős amerikai haderőről azt mondta, hogy a katonákat "haza akarja hívni", de ez a kérdés nem része az egyezségnek. Az elnök azt is mondta, hogy leállítja a hadgyakorlatokat, amelyek nagyon provokatívak és drágák.