Ezzel a módosítássál biztosítani lehetne, hogy a várost mindenki egyformán, igazi otthonaként tudja használni, jelentette be Bajkai István, a kormánypárt országgyűlési képviselője kedden Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A Fidesz politikusa kiemelte azt is, hogy a hajléktalanok léte "megterhelő a városban élőknek", azaz kényelmetlen, hogy vannak.
Különösképpen, hogy - mint ahogy Bajkai aláhúzta - Budapest "nemcsak az itt élők otthona, hanem Magyarország és a Kárpát-medence szellemi, kulturális, gazdasági és politikai központja is". És nem ez lenne az első eset, hogy a PR-szempontok kedvéért az elesettekbe rúg a kormánypárt: például Kerecsend fideszes polgármestere megnyert pályázatokról lemondva félmilliárdot dobott ki az ablakon, mert nem illenek cigányok a "faluképbe".
Ami kissé váratlanná teszi a Fidesz mostani felvetését, hogy a 4. alaptörvény-módosítással már 2013-ban az alkotmányba emelték az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmának lehetőségét: "Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást" - olvasható a gránit-szilárdságú dokumentum XXII. cikkében.
Bajkai István a "lendületes" közmunka-programra hivatkozva állítja: a lakhatás lehetősége mindenki számára megvan. Kérdés persze, hogy nettó 53 ezer forint valóban elég-e bármire: a Policy Agenda számításai szerint a társadalmi minimum egy főre jutó összege 2017-ben havi 117 720 forint volt. Ennyi kell ahhoz, hogy valakinek legyen pénze a legalapvetőbb kiadásaira, és egy kisebb összegű váratlan kiadás (például táppénzből adódó jövedelem kiesés) miatt se kerülhessen utcára.
