Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4 százalékponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
A 2014-2020-as uniós ciklusban folyó áron mintegy 35,4 milliárd eurót hozhat el Magyarország minden csatornán keresztül az EU közös büdzséjéből, 2021-2027 között pedig jelen állás szerint 35,2 milliárdot, azaz minimális lenne a csökkenés. A közgazdaságilag helyes összevetés szerint azonban 2018-as árszintek mellett ez a két szám már 39,1 milliárd és 31,4 milliárd euróra módosulna, azaz 7,6 milliárdos, közel 20 százalékos lenne az esés.
A Magyarország által az EU közös kasszájába befizetendő összeg szintén 2018-as árszintek mellett 7 milliárdról 10,1 milliárd euróra, 45%-kal ugrana 2021-2027 között. Az EU-források nettó egyenlege tehát 32-ről 21,3 milliárd euróra, 33,6 százalékkal zuhanna.
A 31,4 milliárd eurónyi elhozható EU-pénz mellé legalább 8,9 milliárd eurónyi magyar költségvetési támogatást (vagy egyéb hazai forrást) hozzá kellene tenni, ami 73 százalékos ugrás az előző ciklushoz képest. Kettős olvasata van a magyar társfinanszírozás emelésének: egyrészt a kevesebb uniós összeg lehívásához több költségvetési erőforrás kell majd. Másrészt viszont emiatt a teljes itthon felhasználható forráskeret - uniós támogatás és hazai társfinanszírozás - "csak" 7,7 százalékkal fog esni.
A 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6 százalékát tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4 százaléknál, azaz éves átlagban 1,4 százalékponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami a gazdaságra fékező erőt fejthet majd ki.
A teljes cikk itt olvasható.
