Sok ezren osztottak meg az interneten egy, a kanadai G7-csúcson készült képet. Trump a széken ül, arckifejezése sértett gyerekéhez hasonlít, akitől mintha elvették volna a játékát, vele szemben Angela Merkel áll, aki mintha éppen letolná az újabb csínytevésen ért lurkót. Körülöttük az állam- és kormányfők, s a küldöttségek tagjai egykedvűen figyelik őket, mintha azt kérdeznék magukban: „Már megint mit mit követett el?”
S akkor még nem is tudták, hogy Trump a bombát majd csak később dobja le. Egészen példátlan nemcsak a G7 tanácskozások, hanem a különféle csúcstalálkozók történetében is, hogy egy résztvevő már elutazása után, kedvenc közösségi fórumán, a Twitteren jelenti be, mégsem támogatja a zárónyilatkozatot, magára haragítva ezzel az Egyesült Államok szinte minden tradicionális szövetségesét.
Már Trump elnökké választása után sokan úgy vélték, itt az új világrend, Trump hátat fordít a Nyugatnak, az America first nevében szakít a régi tradíciókkal és a szövetségesekkel. Ez részben így is lett, az igazság azonban ennél kissé bonyolultabb. Trump még elutazása előtti sajtóértekezletén nagyszerűnek nevezte a G7 csúcstalálkozóját, mint mondta, annyira remek volt az egyes országok együttműködése, hogy ha 1-től 7-ig kellene értékelnie az eseményt, 10-est adna. Az amerikai elnök elutazott, s már Szingapúrba való elrepülése előtt mindent visszavont, amit addig elmondott. Egyetlen bejegyzéssel rombolta le a csúcs sikerét, rúgta fel a hosszas tárgyalások után megszületett záródokumentumot.
Semmiféle koncepció sem volt ebben a döntésében. Megsértődött azon, ami Justin Trudeau sajtóértekezletén elhangzott. A kanadai kormányfő azt sérelmezte, hogy Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vetett ki importvámokat, amelyek egyebek mellett hazáját is sújtják. Az amerikai elnök erre hozott egy teljesen irracionális döntést. Mindez azt sugallja, nem az Egyesült Államokon kívüli államok jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot Washington számára: a legnagyobb veszély maga az elnök. Nincs átgondolt terve, ösztönből cselekszik. Bár ő nevezi fake news mediának egyebek mellett a CNN-t, vagy a New York Timest, szinte minden nap olyan kijelentéseket tesz, amelyeknek közük sincs a valósághoz. A G7 csúcsra is tartogatott ilyeneket. Amellett kardoskodott, hogy a világ legfejlettebb országainak fórumára Oroszországot is hívják meg. Csak emlékeztetőül: Moszkva azóta számít nemkívánatosnak a csúcstalálkozókon, hogy elfoglalta a Krím félszigetet. Trumpnak azonban erre is volt egy magyarázata: az annexióról szerinte Barack Obama tehetett. Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségét elképesztő módon még csak nem is firtatta.
Az már nem is meglepetés, hogy a hagyományos szövetségi rendszer omladozik. Ám Angela Merkel számára egyetlen pozitívuma mégiscsak van annak, hogy a világ leghatalmasabb államát egy beszámíthatatlan ember irányítja. A súlypont ugyanis mindinkább Németországra helyeződik, a világban mind többen majd a német kancellárt tekintik stabilizáló erőnek. tőle várnak megoldást. Ez pedig az EU-n belül még inkább kidomborítja Berlin szerepét. Így a magyar kormány jobban teszi, ha nem húzogatja tovább a berlini oroszlán bajszát.