Kilépett a fényre Lázár János, mint nagyberuházó: a volt miniszter képviselői vagyonbevallásában feltüntette, hogy április óta tíz százalékos tulajdonrésze van az osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt-ben. Lázár így közvetve azt is elismerte, hogy így az immáron az ő résztulajdonába tartozó cégnél landolt a korábban a Radnóti színház által használt, a budapesti Paulay utca 52. szám alatti épület.
A történelmi épülettömböt évekkel ezelőtt az Orbán Viktor miniszterelnök minden lében kanál veje, Tiborcz István kijárójaként is hírbe hozott Szivek Norbert – jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére – cége szerezte meg, majd ezt a céget vásárolta fel tavaly nyáron az időközben az Andrássy úti divatcsarnokot is megszerző Divatcsarnok Projekt Zrt.
Ezt követően tavaly decemberben nagy tiltakozás ellenére a terézvárosi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s többsége feloldotta az épület műemléki védettségét, majd ezt követően jelent meg áprilisban – az épületet közvetve tulajdonló cégben Lázár.
Bár a Paulay 52-es épülettömb már nem műemléki, a Divatcsarnok Projekt Zrt. nagyon is büszkélkedhet patinás, történelmi névvel: a cégben igazgatótanácsi tag Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, az egyik, Magyarországon leginkább aktív Habsburg, aki korábban Lázár Jánossal együtt vadászott Soponyán fácánra, majd erről fotók kis kerültek ki az internetre.
Mint arról korábban az Átlátszó cikkezett az utóbbi években egyre-másra bukkannak fel az egykori uralkodócsalád tagjai az Orbán kormányzat, illetve maga a miniszterelnök környékén. A Habsburg Ottó alapítvány elnöke Orbán titokzatos svájci bankárja, Nagy István berni nagykövet lett.
Egyelőre rejtély, hogy Lázár miért vallotta be a Divatcsarnok Projekt Kft.-ben a részesedését, illetve egy füst alatt azt is, hogy április óta 8,1 százalékos tulajdona van a korábban már hozzá kötött, batidai vadászkastélyt építő cégben.
A Divatcsarnok-projektcég és a batidai kastélyt építő cég ugyanis egyaránt zártkörű részvénytársaság, ahol gyakorlatilag a végtelenségig el lehet rejteni a valós tulajdonosi kört a kíváncsi szemek elől. Ezzel szemben miniszteri megbízásának megszűnése után Lázár nyilvánosan is vállalta, hogy milliárdos vagyonelemek közelébe került. Ez felveti azt a kérdést is, hogy pontosan honnan lehetett a tehetősnek tudott politikusnak annyi pénze, hogy bevásárolja magát ezekbe a vállalkozásokba.
A Paulay utcai épület tulajdonviszonyai, illetve a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén álló, Tiborcz-közelinek tudott Szivek Norbert közreműködése megerősíti a régi keletű Tiborcz-Lázár kapcsolatról szóló híreket is. Bár a korábbi feltételezések szerint Lázárnak túlzott önfejűsége és önjárósága miatt kellett az Orbán-kormány közeléből távozni, a jelek szerint Lázár komoly üzleti kapcsolatrendszert épített ki a miniszterelnök hátországában.
Emlékezetes, hogy Tiborcz vagyonosodása 2009-ben, Hódmezővásárhelyen indult el, az Eliosszal. Az uniós csalás ellenes hatóság (OLAF) által vizsgált projektről Lázár saját maga jelentette ki korábban lapunknak, hogy azt „együtt találták ki” az akkor egyébként zsenge huszonéves Tiborczcal. Később is előfordult, hogy a minisztert a miniszterelnöki vővel fotózták le, láthatóan diskurálva, amire akkor Lázár lapunknak is azt a sutának ható indoklást adta, hogy egy jobbikos képviselő kérdezett rá a Parlamentben Tiborcz anyagi helyzetére, mire ő úgy döntött, hogy inkább személyesen kérdezi meg a miniszterelnöki vőtől.
