Úgy látom, ha így megy tovább, hamarosan olyan nagy esemény tanúi lehetünk itt Magyarországon, hogy minden észak-koreainak leesik az álla. Náluk a hatalmat jelenleg bitorló, be- és kiszámíthatatlan Kim Dzsong Un, néhai édesapja Kim Dzsong Il, és Kim Ir Szen, a legendás nagypapa, csak hárman együtt tudták kiérdemelni a Szent Nagy Vezér, a Kedves Vezető, valamint a Nagy Örökös és Bölcs Elvtárs címeket. Itt, nálunk viszont a parlamenti kétharmaddal – a gránitszilárdságú Alaptörvény akár már tizedik módosításával – törvényt hozhatnak Orbán Viktor hozzá illő, és kellően méltó személyes megszólításáról, amely magában foglalná az imént felsorolt címek mindegyikét: Orbán Viktor Szent Nagy Vezér, Kedves Vezető, Nagy Örökös és Bölcs Elvtárs. Na jó, valóban: az Elvtársat valószínűleg kihagyják; e szóra ugyanis kissé finnyás a főnök. De a Bölcs mindenképpen dukál neki!
Ha ezt valaki kétségbe vonná, annak figyelmébe ajánlom Orbán Viktor május 29-én közzétett, minden bizonnyal örök érvényűvé váló bölcseletét, melyben látni vélte az innovációnak, az újításnak lényegét: „Akkor járunk el helyesen, hogyha a saját észjárásunknak megfelelően, a magunk akarata szerint a valóságot is képesek vagyunk hajlítani.” (?) Én, a kákán is csomót kereső egyszerű magyar ember azonban mégis óvatosságra intenék: vigyázzunk azzal a hajlítgatással, mert a valóság nem gumiból, és nem gyurmából van! Egyébiránt pedig csak remélni merem, hogy a létrehozandó – a kormányzat igényei, s érdekei szerint működtetni kívánt – közigazgatási felső- vagy különbíróságok leendő, kiválasztott ítészeinek észjárását majd nem a valóság hajlítgatása fogja vezérelni.
