A körforgásos gazdaság nem csak az újrahasznosítást jelenti, hanem azt, hogy az adott cég a beszállítóktól a gyártás módjáig, a kereskedőlánc megválasztásáig, a fogyasztók tájékoztatásáig terjed a lánc. Ennek az utolsó szeme az újrahasznosítás. Ez a rendszer akkor igazán hatékonya, ha iparágakon átívelve működik: újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára. Így válhat az egyik iparág hulladéka a másik alapanyagává. A körforgásos gazdaság mozgatórugói: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.
A világban már ma is sok cég, startup vállalkozás elkötelezett a körforgásos gazdaság kritériumainak. Ananászlevelekből készül textil, ledarált használt sportcipőkből sportpálya, a kávéhulladékból környezetbarát nyomdafesték állítható elő.
Több kezdeményezés – köztük az EU által támogatott FLAW4LIFE is - felismerte, hogy rengeteg zöldség és gyümölcs sokszor el sem jut a boltokig, csupán azért, mert formája nem „tökéletes”. A kezdeményezés célja, hogy Portugáliában helyi termelők, fogyasztók és koordinátorok olyan hálózatát hozza létre, melyben a kevésbé tökéletes gyümölcsök és zöldségek is gazdát tudnak cserélni erre a célra létrehozott felvevő pontokon. A lisszaboni és portói projektek hét felvevő ponton heti 8,7 tonna élelmiszerhulladékot „mentettek meg”.
Egy magyar stratup cég pedig műanyag, illetve építési törmelék és napelemből olyan térburkoló lapokat készít, amelyek segítségével egy parkban feltölthető a mobiltelefon, vagy az e-mobil akkumulátora.
A közösségi közlekedésben is jelen lehet a körforgás. A GreenGo egy magyar applikáció, amely segítségével a regisztrált felhasználó gyorsan megkeresheti a hozzá legközelebb parkoló GreenGo autót, amit percdíj alapon használhat. A vállalkozás a közösségi megosztáson alapszik, aminek a célja egy adott eszköz – jelen esetben az autó – kihasználtságának maximalizálása. A szolgáltatás megoldást nyújthat a környezetterhelésre és a parkolók hiányára.
Az egyik legnagyobb szennyező és nyersanyag felhasználó az autóipar. A gyártáshoz, illetve a működtetéshez felhasznált ólom, kobald, lítium olyan anyagok, amelyek belátható időn belül kifogyhatnak – figyelmeztetett Végh Bálint, a PwC Magyarország autóipari szakértője a cég és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért közös tanulmányának csütörtöki bemutatóján. A károsanyag-kibocsátás csökkentésének egyik módja, hogy kisebb súlyú járművek közlekedjenek. Ennek érdekében az acélt műanyagokkal váltják ki. Jelenleg átlagosan egy autó 12 százalék műanyagot tartalmaz, de ezt 17 százalékra kellene feltornázni, és hatékonyabb motort beszerelni. Így a kilométerenként fölhasznált egységnyi üzemanyag csökkenhet. A távlati cél a gépkocsi teljes anyagának újra hasznosítása. Természetesen az alternatív hajtás, az elektromos motorok fejlesztése, terjedése is jótékonyan hat a környezetre. Bár ma még az autókban felhasznált elektromos energia előállítása nem csak alternatív forrásokból történik. Lengyelországban például, ahol az elektromos energiát nagy részt szénerőművekből nyerik, az ország egészét tekintve sokkal szennyezőbb lehet az e-autó, mint a hagyományos szénhidrogén üzemanyaggal közlekedő járművek.
