Andrej Babis hazája legellentmondásosabb személyiségei közé tartozik. Populista politikus ugyan, de nem euroszkeptikus, több mint négymilliárd dolláros vagyonával hazája egyik legtehetősebb személyisége. Babis komoly rekordot mondhat magáénak: 2017. december 6-tól hazája miniszterelnöke úgy, hogy a parlament által megszavazott kormánya mind a mai napig nincs. Idén január 16-án rendeztek bizalmi szavazást kabinetjéről, ám esélye sem volt a győzelemre: mindössze saját pártja, az ANO 78 képviselője szavazott bizalmat a kabinetnek. Ez igen messze volt a minimális, 101 fős abszolút többségtől.
Babis számára az alkotmány, de elsősorban Milos Zeman elnök tette lehetővé, hogy de facto a prágai törvényhozás támogatása nélkül kormányozzon. Az államfő és a kormányfő között ugyanis szövetség jött létre. Ebből azonban nemcsak Babis profitált. A januári közvetlen elnökválasztáson ugyanis a bevándorlásellenességéről és oroszbarátságáról ismert Zemant részint az ANO szavazóinak támogatásával választották szűk többséggel újra az ország elnökének.
Ez a szövetség azóta azért kissé megkopott, mert Babis nem mindenben követte mentorát. Az államfő érdekében az állt volna, hogy a volt pénzügyminiszter elsősorban a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű párttal szövetkezzék, azt azonban a milliárdos vállalkozó is felmérte: ezzel teljesen elszigetelné magát az Európai Unión belül. Bár a kinevezett kormányfő a hét elején is bírálta Angela Merkel menekültpolitikáját, az EU jövőjét érintő kérdésekben rendszerint sokkal józanabbul nyilatkozott, mint akár Orbán Viktor magyar kormányfő, akár Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. Nyilvánvaló, hogy a Babis nem akar Budapest-Varsó-Prága-tengelyt. Nem a saját pénzének ellensége. Elsősorban vállalkozó, aki jól tudja: sem rövidebb, sem hosszabb távon nem kifizetődő összerúgni a port Berlinnel vagy Brüsszellel.
Ezúttal nagyobb az esély arra, hogy Babis kormányát megszavazza majd a parlament, egyelőre azonban erre sem lehet mérget venni. A kinevezett miniszterelnök megállapodást kötött azzal a szociáldemokrata párttal, amely (a kereszténydemokratákkal kiegészülve) az előző, hárompárti kabinetben is koalíciós társa volt. Az ANO és a szociáldemokraták kormányzati együttműködését kormányon kívülről támogatnák a kommunisták, akik az 1989-es bársonyos forradalom óta először kerülnének a hatalom közelébe. Ez azonban sokaknak nem tetszik: Prágában ezrek tiltakoztak a párt ellen. „Soha többé kommunizmust” – szerepelt a transzparenseken.
Egyelőre nem lehet véglegesen kijelenteni, hogy létrejön az új koalíció, mivel a szociáldemokraták tagságának véleményét is kikérték a koalíciós együttműködésről, ennek eredményét június 15-én jelentik be. A legnagyobb bizonytalansági tényező Babis személye, hiszen eljárás indult ellene uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt. Az új koalíciós szerződésnem ezért kikötötték: ha a kormány akár „egyetlen tagját is elítélik” (ez a kitétel egyértelműen Babisra vonatkozik), és az illető nem lép vissza önszántából, a két párt közötti megállapodás azonnal hatályát veszti.
Az EU szempontjából igen fontos, hogy a koalíciós szerződésben a két párt hitet tett amellett, folyatják a nyugatbarát politikát. Ez azt jelenti, hogy Andrej Babis hiába számít az oroszbarát Zeman elnök szövetségesének, Csehország külpolitikájában nem lesz változás. Ugyanakkor némi feszültséget keltett a még meg sem alakult koalícióban, hogy azt a Miroslav Pochét jelölték a szociáldemokraták külügyminiszternek, aki Zeman nagy bírálójaként ismert.
Babis egyelőre nem áll elő kormánylistával, közlése szerint erre csak a szociáldemokrata tagság szavazása eredményének bejelentése után kerít sort. Ez érthető döntés, hiszen ha a baloldali párt hívei elutasítanák a kormányzati együttműködést, akkor előre borítékolható, hogy az új kabinet sem kap többséget a törvényhozásban. Babis már előre bejelentette: ha mégsem lesz új kormány, akkor az előrehozott választás kiírásáért száll síkra.
Felmerül a kérdés, Zeman miért nem várta meg a szociáldemokrata tagság szavazásának eredményét, miért ez előtt nevezte ki Babist miniszterelnöknek? Ezt sokan meglehetősen barátságtalan lépésnek, nyílt nyomásgyakorlásnak tartják az államfő részéről. Martin Netolicky, a szociáldemokraták alelnöke a prágai rádióban úgy vélte, az államfő ezzel megpróbált beavatkozni a párt belső ügyeibe.
Ha viszont a szociáldemokraták igennek voksolnának, a parlamentben a július 10-zel kezdődő héten kellene bizalmi szavazást rendezni az új kabinetről. Ez utóbbi a valószínűbb forgatókönyv. A szociáldemokratákhoz közel álló Právo napilap is abból indul ki, létrejön majd az új koalíció.