szlovén választás;

- A kompromisszum kényszere

Együttműködő nyitottságot, engedményekre való készséget követel a kormányra törekvő pártoktól a vasárnapi szlovén parlamenti választás eredménye.

A 90 fős parlamentbe kilenc párt jutott be, átugorva a 4 százalékos szavazatarány-küszöböt. A relatív győztes Janez Jansa jobboldali pártja, a Szlovén Demokrata Párt. Jansa Orbán Viktor nagy tisztelője, migránsmentes országot ígér, és a magyar kormányfő személyesen is besegített a kampányába. De a szavazatok 24,96 százalékával csak 25 mandátumot szerzett. A kereszténydemokrata Új Szlovénia és a szélsőjobbos Szlovén Nemzeti Párt sem hoz neki annyi mandátumot, amivel biztosítható lenne a kormányzáshoz szükséges 46 képviselői hely.

Borotvaélen táncolna egy olyan négyes koalíció is, amelyben a nehezen besorolható, 13 mandátumos Marjan Sarec Listája mellé beállna a Szociáldemokrata Párt, a Modern Közép Pártja és a Nyugdíjasok Pártja. Előbb azonban Jansa próbálkozhat koalíciókötéssel.

Ahhoz, hogy ez a helyzet álljon elő, olyan választási rendszerre van szükség, amelyben az elnyert mandátumok aránya legalábbis köszönő viszonyban van a megszerzett szavazatok arányával. És ezt helyzetet csak olyan közegben nem tekintik az ország kormányozhatatlansága jelének, ahol a demokrácia lényegét nem az jelenti, hogy a többség agyontaposhatja a kisebbséget, legyenek bámilyenek az arányok.

Az elmúlt fél évtizedben Európa újra felismerte a földrajz jelentőségét. 2014-ig egy kicsit azt hittük, hogy a digitális világban, az interkontinentális technológia korában, a javak előállításának globális szervezettségi viszonyai közt csökkent annak a jelentősége, hogy földrajzi értelemben hol fekszik egy ország. Fontosabbnak véltük a sokrétű beágyazottság szempontjait. Négy esztendeje Oroszország de facto földrajzi határokat változtatott meg katonai erővel, és ezzel brutálisan emlékeztette a Nyugatot a geostratégia fontosságára.

Aztán egy évvel később elérte Európa déli határait a migrációs hullám, amely felhívta a figyelmet arra, mekkora súlya van annak, hogy egy ország milyen útvonal mentén fekszik.

Szlovénia nyugati szomszédja Itália, amely a migráció földközi-tengeri útvonalának a legfőbb célországa, és Rómában éppen most alakult meg az a kormány, amely az illegális migránsok könyörtelen kisöprését ígéri. Keleti szomszédja Magyarország, amely a balkáni útvonalon érkezetteket kerítéssel hárította el. Déli szomszédja Horvátország, ahonnan azok a menekültek próbáltak bejutni, akiket a magyar határkerítés Szerbiából nyugat felé terelt. Északi szomszédja pedig Ausztria, ahol szintén nemrég választottak olyan kormányt, amelynek a prioritásai közt előre került a menekültek távol tartása.

Ki csodálkozhat ezek után azon, hogy Szlovéniában is több voksot kapott most az az erő, amelyik a migrációt tekinti a legfőbb kihívásnak? A körülményekhez képest a Szlovén Demokrata Párt győzelmének aránya meglepően alacsony. Olyan mérésről - talán jobb is az érintetteknek - nem tudunk, amely azt mutatná meg, miként hatott a szavazókra Orbán nyílt fellépése Jansa mellett.