A tizenöt évvel ezelőtti gyilkosság ügyében tízmillió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték a vádlottat.
A tényállás szerint az akkor 22 éves sofőr vezetés közben a telefonjával volt elfoglalva, és emiatt autójával fellökte az előtte kerékpározó 22 éves fiatal nőt Győrben. A sértett az ütközéstől elesett és elvesztette az eszméletét. A vádlott halottnak hitte a nőt, ezért a csomagtartóba tette, majd elindult, de néhány perc elteltével hangokat hallott onnan. Bőny felé egy földútra kanyarodott és egy fás-bokros területen megállt. Kiemelte a csomagtartóból, és egy köves, murvás szakaszon vonszolta a nőt, meg is ütötte, majd kézzel, illetve zsineggel megfojtotta.
A holttestet a helyszínen hagyta, az autóval hazament, de sötétedés után visszatért érte és a Mosoni-Duna árterére vitte. Az autót egy elhagyatott helyen hagyta, ismerősének pedig azt állította, hogy a járművet ellopták, emiatt még aznap este feljelentést tettek. Másnap az autót ismeretlen helyre vitte. A férfit tavaly januárban fogta el a rendőrség, miután egy lopás miatt vett DNS-mintája egyezett a nő testén találttal.
Németh Miklós tanácsvezető bíró indoklása szerint az aljas indokból elkövetett emberölés minősítése a férfi esetében helytálló, mert azért ölte meg a nőt, hogy leplezze a közúti balesetet. A „különös kegyetlenséggel” minősítés pedig azért, mert az igazságügyi orvosszakértők szerint a nő a balesetben legfeljebb nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor a bántalmazás miatt 43 sérülése keletkezett, és legalább tizenöt percig tartott a fojtogatás miatti fuldoklása.
A bíró súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a férfi 13 évig leplezte tettét, valamint „kitartó szándéka volt a fojtogatásra” egy olyan ember ellen, aki nála sokkal gyengébb és sérült volt, továbbá azt, hogy félrevezette a rendőrséget. Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete és az, hogy beismerte az emberölést.
Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta, hogy megbánta tettét és vállalja a felelősséget, de a minősítő körülményeket nem ismeri el. „Huszonkét éves voltam akkor, nem tudom miért döntöttem úgy” – magyarázta.
Az ítélet nem jogerős, a vádlott előzetes letartóztatásban maradt.
