Magyarország exportorientált országként igencsak aggodalommal tekinthet az Európai Unió és az Egyesült Államok között kialakuló kereskedelmi háború elé. Különösen súlyos kimenetele lehet ránk nézve egy német-amerikai fiaskónak, hiszen ez Magyarország legfontosabb uniós és unión kívüli kereskedelmi partnerét érintené, a kormány ezért párbeszédet sürget a kérdések rendezésére - foglalható össze Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatának lényege, amit annak kapcsán adott, hogy tegnap éjféltől kezdődően az Egyesült Államok 25 százalékos védővámot vetett ki az az acél- és 10 százalékosat az alumíniumtermékekre. Az intézkedés az Egyesült Államok legszorosabb politikai-gazdasági szövetségeseire, az Európai Unióra, Kanadára és Mexikóra vonatkozik. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy az amerikai vámintézkedések közvetlenül kevéssé érintik Magyarországot, hiszen a fémkivitelünknek csupán egy százaléka kerül az Egyesült Államokba, de a tengerentúli piacról szintén kiszoruló államok olyan térségekben jelenhetnek meg, amelyekben Magyarország is érdekelt. Nagyobb lehet majd a riadalom, ha a luxusautók is a piacvédő Trump látóterébe kerülnek, ugyanis csak a kecskeméti Mercedes gépkocsiüzemben gyártják a konszernnél a CLA típusú autókat, így a világ minden tájára, így az Egyesült Államokba is kizárólag innen exportálnak - mondta a Népszavának Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőhelyettese.
Ugyanakkor jelentős hatással lehet az Egyesült Államokból Magyarországra irányuló importra az Európai Uniónak az a legújabb döntése, hogy az Egyesült Államok által kivetett, elsősorban acél- és alumíniumárukra vonatkozó védővámokra válaszul Brüsszel hasonló, június 20-tól érvényes, 25 százalékot is elérő terhek bevezetéséről döntött. Az intézkedés többek között élelmiszerek, italok és járművek árát befolyásolhatja. Magyarország csak tavaly mintegy 2,2 milliárd dollár - 730 milliárd forint - értékben hozott be termékeket az Egyesült Államokból. A döntés következtében drágulhat például a mogyoróvaj, gyümölcslevek, whiskyk, ruhaneműk és motorkerékpárok.
Érdemes megvizsgálnia a hazai cégeknek, hogy forgalmazzák-e az érintett termékeket, mert az importvám emelkedése hatással lehet azok keresletére, így változtatást igényelhet az árazásuk – tudtuk meg Fülöp Attilától, az EY vámszakértőjétől. A tanácsadó hozzátette: „az unió lépése további drágulást is előre vetít. Az intézkedés második fázisában, 2021 tavaszától az értékalapú vám akár az 50 százalékot is elérheti".
Az Egyesült Államokból tavaly Magyarországra hozott áruforgalom közel kétharmadát a gépek és villamossági cikkek tették ki a KSH adatai szerint. A járművek és szállítási célú felszerelések 4,5 százalékos súllyal szerepeltek (93 millió dollár, azaz 25 milliárd forint). Az élelmiszerek, italok, illetve dohánytermékek alig egy százalékkal részesedtek az Egyesült Államokból származó behozatalból, közel 26 millió dollár (7 milliárd forint) összegben.
Az unió intézkedése nem vonatkozik a május 17.-e előtt importengedélyt kapott, vagy az Egyesült Államokból uniós import céljával exportált cikkekre - mondta Fülöp Attila.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt héten a kereskedelmi egyezmény 232. cikkelyéből adódó jogkörével élve elrendelte: a kereskedelmi miniszter vizsgáltassa felül, hogy az autó- és az autóalkatrészimport - beleértve a teherautókat és azok alkatrészeit is - nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Ezt annak tudatában tette, hogy ezt a döntést az Egyesült Államok Kongresszusa nem vizsgálhatja felül. Kovács Bálint ennek kapcsán lapunknak elmondta, hogy az elnök ezúttal is már az őszi amerikai választásokra előretekintett, amikor a felsőházként aposztrofált szenátus harmadát és a teljes alsóházat választják újjá.
Donald Trump elsődleges célpontja mindenek előtt Kína, de a kiszorítás érintheti Németországot is, amelyeknek exportja nagyobb volumenű, mint ezeknek az országoknak a behozatala az Egyesült Államokból, emellett a japán és a dél-koreai autók bevitele ellen is irányul. Emellett jelentősen befolyásolhatja az Amerikával szomszédos Mexikóban folyó gépkocsi összeszerelő üzemeket is. Bevett gyakorlattá vált ugyanis - emlékeztetett a szakértő, hogy a távol-keleti, az európai sőt számos egyesült államokbeli gépkocsigyár a közép-amerikai országban gyártat, kihasználva az olcsóbb munkaerő és az alacsonyabb szállítási költségekből származó előnyöket. Az autóimportra kivetett 25 százalékos védővám ellehetetlenítheti a beszállítókat is.
Kovács Bálint emlékeztetett rá, hogy csak a német autóipar 700 ezer főt foglalkoztat az Egyesült Államokban. 2017-ben az amerikai autóimport mintegy harmada Ázsiából származott, az európai autóké pedig megközelítette a 20 százalékot A rendelkezésre álló adatok szerint az Egyesült Államokban ugyancsak tavaly 121 millió darab személy- és teherautót gyártottak, az import volumene ennek mindössze 7 százaléka 8,3 millió darab volt, amelyeknek az értékét 192 milliárd dollárra becsülik.
Ugyanakkor Amerikából közel kétmillió autót exportáltak is, 57 milliárd dollár értékben. Kovács Bálint szerint Kína esetében hol súlyosabb, hol enyhébb Donald Trump elnök fenyegetőzése, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind az ázsiai óriásbirodalom, mind Németország igen fontos kereskedelmi partnere Amerikának, mind a kettő jelentős árucsereforgalmi többletet könyvelhet el az Egyesült Államokkal szemben. De folynak az Egyesült Államokon belüli tárgyalások is például a Forddal a hazai gyártás növeléséről. Ezt természetesen támogatja az Amerikai Autógyártók Munkásainak Szakszervezete is - mondta Kovács Bálint.
