Exportálni a gyűlöletkampányt. Így jellemezhetnénk azt a stratégiát, amit a magyar kormány követett a vasárnapi szlovén parlamenti választás előtt. A megmérettetés legnagyobb esélyesének tartott Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, Janez Jansa május 11-i, celjei kampányrendezvényén igazi sztárfellépőként vezette fel a magyar miniszterelnököt, aki úgyszólván hozta is a kötelezőt. Mint az MTI akkori tudósítása szerint elmondta, a 2015-ös „illegális bevándorlási helyzet” csak az „előhangja volta annak, ami következni fog”, illetve „Afrikából tízmilliók akarnak elindulni Európa felé, és amíg Európa nem védi meg magát, amíg meghívókat küldenek az indulni akaróknak, amíg ők kis esélyt is látnak, hogy bejuthatnak Európába, jönni is fognak, és ha nem figyelünk oda, elveszíthetjük az országainkat”.
A magyar miniszterelnök mindezt egy olyan országban mondta el, ahol az emberek nagy része még életében nem látott bevándorlót, s az évente benyújtott letelepedési kérelmek száma nem éri el az ezret sem, ráadásul ezek nagy részét a hatóságok elutasítják. A magyar kormány azonban nem csak szép szavakkal segítette Jansa kormányát (lásd keretes írásunkat).
Hogy azonban működik-e az Szlovéniában, mint Magyarországon, s sikeres lesz-e a riogatás, ez egyelőre messze nem biztos. Jansa rendkívül megosztó személyiség, ki gyűlöli, ki valósággal isteníti. A jugoszláv érában még ellenzékisége miatt bebörtönzött politikust 2014-ben két korrupciós ügye miatt ítélték két év letöltendő börtönre. 2006-ban Szlovénia páncélozott harcjárműveket vett volna a finn Patria hadiipari vállalattól 278 millió euró értékben. Jansa tagadta, hogy kenőpénzt fogadott volna el a szerződés megkötéséért cserébe, ám a politikusok vagyonosodását vizsgáló bizottság megvádolta, hogy nem tudja igazolni a bankszámláján lévő 210 ezer euró forrását. „Politikailag többször végezni akartak vele, de mindig felkelt” – dícsérgette Jansát a magyar kormányfő Celjében.
A közvélemény-kutatók szinte ijesztő adatokkal állnak elő: egészen megdöbbentő eltérések vannak az egyes felmérések között. Még ugyanazon irodák adatai is jelentős eltéréseket mutatnak. A Ninamedia például május 23-án azt közölte, Jansa pártja 15,6 százalékkal végezhet az élen, hat nappal később azonban már 25,5 százalékot jósolt neki. Ezt az emelkedést még az sem magyarázza, hogy a politikai paletta változatossága miatt a választók egyötödének egyelőre sejtelme sincs arról, melyik pártra adja a voksát, s a megkérdezettek harmada csak az utolsó pillanatban, a választás napján dönti el, melyik pártot tiszteli meg bizalmával. Az elképesztő különbségeket jól mutatja, hogy míg a Ninamedia kedden közzétett felmérése szerint a szociáldemokratákra 12,5 százalék szavazna, a Mediana múlt pénteki közvélemény-kutatásánál a párt mindössze 0,8 százalékkal lépte túl a négy százalékos parlamenti küszöböt.
Teljes a bizonytalanság, így korai megmondani, valóban Jansa lesz-e a következő kormányfő. Orbán Viktor kampányfellépése mindenesetre nem keltett nagy visszhangot, a szlovének nem tartanak az ország „orbanizációjától”, már csak azért sem, mert nem tudják, mi az, másrészt elképzelhetetlen az, hogy bármely politikai erő akár koalíciós partnereivel az alkotmánymódosításhoz is elegendő többséget szerezzen.
A voksoláson a második helyre esélyes LMS párt vezetője, a volt komikus, Marjan Sarec, aki minden várakozást felülmúlóan jól szerepelt a tavaly őszi elnökválasztáson, nem díjazta Orbán fellépését. Szerinte a magyar kormányfő beavatkozott az ország választási kampányaiba, és még meg fogja kérni a támogatás árát.
Az LMS a választás sötét lova. Nincs szó egységes tömörülésről, akadnak a pártban éppen úgy a jobboldalhoz, illetve a baloldalhoz húzó személyiségek. Egyes hírmagyarázók az olasz Öt Csillag Mozgalomhoz (M5S) hasonlítják, már csak amiatt is, mert annak alapítója, Beppe Grillo egykor szintén komikusként kereste kenyerét. A párhuzam mégis talán túlzó, az LMS eddig nem adta jelét annak, hogy euroszkeptikus lenne. Mindenképpen Sarec érdeme, hogy a semmiből épített fel egy pártot, amelyet az év első hónapjaiban több iroda még az élen látott. A szlovének kedvelik az új, még alig ismert tömörüléseket, négy éve Miro Cerar röviddel korábban alapított politikai ereje nyerte meg a voksolást.
Az SDS és a Fidesz stratégiájában feltűnő hasonlóságok vannak, Jansa pártja szinte lemásolta a magyar kormány Stop plakátjait. Egy civil szervezet, a „Ma egy új nap van” (DJND) mutatott rá, hogy az SDS az egyetlen párt Szlovéniában, amely vállalatokat mondhat magáénak. Ezek között a cégek között olyan médiavállalkozások is vannak, amelyekbe az Orbán miniszterelnökhöz köthető magyar üzletemberek már kétmillió eurót fektettek be. Ez közvetett módon finanszírozta az SDS választási kampányát. Szlovéniában a politikai pártok nem kaphatnak külföldről anyagi támogatást. Ez egy olyan mechanizmus, amely védi az állam és a választások szuverenitását. Az SDS újra talált egy megoldást, amivel átverheti az országot. (…) A választási részvételeddel megakadályozhatod Szlovénia orbanizációját” – számolt be róla a merce.hu.
A Habony Árpád környezetébe tartozó cégek tavaly bevásárolták magukat az SDS-közeli Nova24TV-be. Ugyancsak 2017-ben szerzett többségi tulajdont a kormánypárti bulvárlapot, a Riposztot kiadó kft. a szlovén konzervatív hetilap, a Demokratija kiadójában, amelyben kisebbségi tulajdonosként az SDS szerepel. A szlovén ügyészség egyébként január óta már illegális pártfinanszírozás ügyében vizsgálódik ennél a kiadóvállalatnál.
Sok függ attól is, hogyan szerepel a kis kereszténydemokrata párt, az NSi, amely egyedüliként jelezte, hajlandó lenne koalícióra lépni az SDS-szel. Kizárt, hogy Jansa e párttal együtt abszolút többséget szerezzen, ugyanakkor ha együtt nem maradnak el jelentősen attól, nem kizárt, hogy megkörnyékezik az LMS néhány képviselőjét.
A választásnak azonban akad egy még ennél is fontosabb faktora. A nagy kérdés az, hányan mennek el szavazni a fővárosban, Ljubljanában. Svetlana Slapzak politikai elemző a Die Pressének elmondta, Jansa ugyan ügyesen lovagolta meg az emberek bevándorlással kapcsolatos félelmeit, s az ország egy jelentős részében az SDS az úr, „a választások mindig Ljubljanában dőlnek el”. Mind mondta, tiszta politikai viszonyok biztosan nem alakulnak ki a voksolás után. Várhatóan hat-nyolc politikai erőnek sikerül bekerülnie a parlamentbe. Minden bizonnyal négy százalék fölé kerül az SDS, az LMS, a szociáldemokrata SD, Miro Cerar kormányfő pártja, az SMC, nyugdíjasok tömörülése, a DeSUS, talán a Balpárt, az Alenka Bratusek volt miniszterelnök által alapított SAB, s a már említett kereszténydemokrata NSi.
Ha Sarec pártja 15-20 százalék körül szerepel, akkor még akár az sem elképzelhetetlen, hogy Kamnik polgármestere lesz a következő miniszterelnök, pártja pedig a kabinet vezető ereje. Az LMS sok európai újhullámos párthoz hasonlóan a politikai elit ellen lép fel, amely „meghagyta a régi viszonyok között Szlovéniát, túszul ejtette az országot”. Kizárta a koalíciót Jansa pártjával, bár Ali Zerdin politikai elemző a Die Pressében emlékeztetett arra: Olaszországban sem számított arra senki, hogy az Öt Csillag Mozgalom a Ligával lép koalícióra. Úgy véli, a volt komikus kiszámíthatatlan, „sosem tudja senki, mikor beszél az igazi Marjan Sarec”. Azt azonban kétségtelennek tartja, hogy az LMS képviselőinek döntő szerepük lesz abban, milyen színezetű kormánya lesz majd Szlovéniának, s az ország is a populizmus útjára lép, vagy marad a józan, demokratikus, Európa-párti irányvonal.
Szlovénia
