Nem akarnak jóslatokba bocsátkozni, szeretnének időt hagyni az új humánminiszternek és az oktatási államtitkárnak azok a szakértők, pedagógusok és intézményvezetők, akiket arról kérdeztünk, mit üzen számukra a vezetőváltás, mire számítanak Kásler Miklós onkológus professzor miniszteri, és a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) leköszönő rektora, a kutató szülész-nőgyógyász Bódis József államtitkári kinevezése után. Bár vannak, akik kifejezetten bizakodóak, nagy irányváltást senki nem remél az oktatáspolitikában. Kásler Miklós az oktatásban egy olyan rendszer kialakítását jelölte meg célként, amely korszerű és alkalmas arra, hogy "a sorsdöntő években, évtizedekben mindenre felkészítse a jövendő generációkat".
Manherz Károly egyetemi tanár szerint Kásler jól tette, hogy Bódist kérte fel az oktatási államtitkárság vezetésére. Az egykori felsőoktatási szakállamtitkár kijelentette: egy teljesen új felsőoktatási stratégiára lenne szükség, mert amit az új kormányban miniszterré előlépett Palkovics László készített, már nem lehet kiindulási alap, még akkor sem, ha lényegében nem valósult meg belőle semmi.
A majdnem 60 civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) az új Fidesz-KDNP kormány oktatásirányításától gyökeres fordulatot vár - közölte Ercse Kriszta szóvivő. Érdemi cselekvésre utaló jeleknek azonban nyomuk sincs - tette hozzá. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy ebben a gigaminisztériumban a köz- és felsőoktatást egyben tartották és a területeket ismét egy orvos képviseli - fogalmazott Ercse Kriszta.
- Azt, hogy az oktatás mennyire fontos a kormányzat számára, jól mutatja, hogy továbbra sincs önálló oktatási minisztérium - erről Máté András egyetemi docens, az Oktatói Hálózat egyik alapítója beszélt a Népszavának. Szerinte Kásler eddigi, "vallási fundamentalizmust tükröző ostobaságokat tartalmazó nyilatkozatai" keltettek némi nyugtalanságot. Emlékezetes: az Emmi új vezetője szerint a halálos betegségek a tízparancsolat betartásával megelőzhetők lennének, az oktatásnak pedig a "magyar hagyományokra" kell épülnie, az egyik legfontosabb feladat a keresztényi és nemzeti értékek elmélyítése.
Máté András ezzel szemben Bódis államtitkár eddigi ténykedésében talált rokonszenveseket is, korábban például hogy következetesen szót emelt az egyetemi autonómia mellett, ellenezte az azt csorbító kancellári rendszert. Az egyetemi konzisztóriumok bevezetését is azért támogatta, hogy a fenntartói érdekek képviseletét inkább ezek a testületek lássák el és a kormány által kinevezett kancellár súlyát csökkentsék. Hogy az új pozíciójában elfelejti-e a régi álláspontját, azt a jövő dönti el - fogalmazott az egyetemi oktató.
Három hónapon belül kiderül, mit várhatunk az új oktatási vezetéstől - jelentette ki lapunknak Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány korábbi igazgatója, a 2010 előtt még létező Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa. Addig kiderül, végleg kiszorítják-e a magánkiadókat a tankönyvpiacról, mi lesz az új Nemzeti alaptantervvel, illetve mit lépnek az állami iskolafenntartó ellen nyert szegregációs perek nyomán. Egyelőre sajnos úgy látom, továbbra sincs átfogó oktatási stratégia, csak ötletek vannak - tette hozzá.
- Én nem látok arra utaló jelet, hogy a vezetőcserék komoly oktatáspolitikai fordulatot hoznának - nyilatkozta Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Szerinte a miniszteri székbe újból a hatalomhoz végtelenül lojális személyt ültettek, az oktatási államtitkárnak pedig minimális a mozgástere. Ennél egy kicsit bizakodóbb és időt ad az új vezetőknek Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója, azt viszont sajnálja, hogy az oktatási államtitkár ezúttal sem a közoktatás területéről jön.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy látja, a vezetőcserék azt jelzik, a következő négy évben nem az oktatás, hanem az egészségügy élvez elsőbbséget a humántárcánál. Hozzátette, Bódis Józsefnek a közoktatásban valószínűleg kevés tapasztalata van, sok múlik majd azon, kik segítik a munkáját.
- Semmi jót nem lehet remélni, ma már egy államtitkár sincs döntési pozícióban - állította Szüdi János oktatási szakjogász, volt közoktatási államtitkár. Szerinte semmi nem utal pozitív változásra, sőt azzal, hogy a szakképzés az új innovációs minisztérium alá került, meg is erősödött a közoktatás szétdarabolása. Kormányprogram nem készült, koncepciótlanság érzékelhető - tette hozzá.
