A világon jelenleg mintegy egymilliárd ember dohányzik, elsősorban a szegényebb országokban magas a dohányosok aránya a teljes lakosságra vetítve. A WHO legfrissebb adatai világszerte ijesztő mértékű halálozási statisztikát mutatnak: évente hétmillióan veszítik életüket a dohányzás következtében, ebből közel 900.000 ember passzív dohányzás miatt hal meg. A dohányzás hazai elterjedtségét tekintve is riasztó a kép: a 2014. évi Eurobarometer adatai alapján Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka dohányzik - olvasható a medicalonline-on.
A dohányzás káros a szív- és érrendszerre
A dohányzás nemcsak a légúti betegségek előidézésében játszik vezető szerepet, hanem a szív-és érrendszer egészségét is súlyosan károsítja; elsősorban a stroke, a perifériás érbetegségek és a szívkoszorúér betegségek kialakulásának rizikófaktora. A szív- és érrendszeri betegségek globálisan és magyarországi viszonylatban is vezető haláloknak számítanak.
Illusztráció: pexels.com
A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét. A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így megelőzhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet. A cigarettafüstben található méreganyagok károsítják az ereket, rontják a vérkeringést, megemelik a vérnyomást, hosszabb távon érszűkület is kialakulhat, elsősorban a végtagokban. A vér „besűrűsödik”, vérrög képződik (trombózis), amely agyvérzést (stroke) okozhat. A rendszeres dohányzás következményeként plakkok képződhetnek a koszorúereken, amelyek az erek beszűkülése, később elzáródása miatt szívinfarktust okoznak.
A passzív dohányosok sincsenek biztonságban
A különböző dohánytermékek füstjében mintegy 4000 kemikália található, amelyből 250 káros az egészségre, több mint 50 összetevő pedig rákkeltő, és ezeknek a passzív dohányosok is ki vannak téve, hiába nem ők szívták el a cigarettát. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosának tájékoztatása szerint az égő cigarettában keletkező vegyületek közül a legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzásnak nincs olyan minimális szintje, ami ne lenne káros az egészségre, így nagyon fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá, illetve a rászokást sem szabad halogatni, már ma le kell tenni. A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.
Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák miatti halálesetek aránya az Európai Unióban
Az Eurostat arról számolt be friss értékelésében, hogy a daganatos betegségek 1,3 millió ember halálát okozták 2015-ben az EU-ban, és ezek közül is a tüdőrák volt a vezető halálok, amely több mint 273 ezer áldozatot követelt, ami az összes rákos haláleset 21 százalékát jelenti - írja az MTI. A férfiaknál kétszer magasabb a tüdőrák kockázata, mint a nőknél: a vizsgált évben az áldozatok között mintegy 185 ezer férfi és 89 ezer nő volt.
A tüdőrák okozta halálos daganatos megbetegedések arányát tekintve Magyarország vezet 27 százalékkal, amelyet Görögország, Dánia, Lengyelország és Hollandia (24), valamint Belgium (23) és Nagy-Britannia (22) követ. A skála másik végén Portugália és Lettország (15 százalék), illetve Litvánia, Svédország és Szlovákia (16) található. A szakértők szerint a dohányzás az egyik legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat az Európai Unióban.
