Hogy a 2300 lelkes Heves megyei faluban milyen mélyen rejtőznek az indulatok, azt a közönség soraiból elhangzott félhangos „beszólások” is igazolták. Megvan-e még a biciklim vagy ellopták már?
A szerző felvétele
A kapálásban jeleskednének ennyire! Erdélyben már éhen pusztultatok volna, ott nem adnak ennyi segélyt! Ha a templomban lennének ennyien udvartakarításkor, vagy a temető rendbetételénél! Annyi szegény magyar van, senki nem törődik velük. Meg sok idős, akinek tüzelőre se jutott. Nekik is lehetne segíteni!
A helyi romák közösségük egyik diplomás képviselőjét, Szajkó Máriát bízták meg azzal, hogy tegye fel a mindannyiukban ott rejlő kérdéseket, mert nagyon szeretnék megérteni, miért fosztották meg őket a saját képviselőik ekkora fejlesztési lehetőségtől. – Négyszáznyolcvan millió forintot elveszítettek, amiből közösségi terek épülhettek volna, és szociális bérlakások, amit kerecsendi lakosoktól vettek volna meg, s később az önkormányzat vagyonát gyarapították volna. A hosszú távra szóló pályázat elmeszelésével nemcsak a mostani kerecsendi kisgyerekek, de azok sem kaptak lehetőséget, akik még meg sem születtek – mondta Szajkó Mária. – Szeretnénk megkérdezni a képviselő-testületet, hogy mik a terveik a jövőre. Mik a mi kilátásaink, ha ennyi megnyert pénzt elutasítottak önök, akikbe az itteni lakosok helyezték a bizalmukat? – tette hozzá.
Prokaj Milán alpolgármester közölte: szerinte a pályázat túlárazott volt, és ehhez annak néhány tételét is ismertette. Egyéni fejlesztési tervre másfél millió forint, kommunikációra 3,6 millió, egészséges életmód tanácsadásra alkalmanként 40 ezer, jogi tanácsadásra óránként 25 ezer, roma kulturális napra 1,7 millió forint volt betervezve, helyzetelemzést 600 ezer forintért végeztek volna, a fociedzőre 1,3 millió, honlapfeltöltésre 900 ezer forintot szántak. Kiégés elleni tréningekre hat főnek, útiköltséggel együtt 680 ezer forintot terveztek, három családi egészségnapra 3,8 milliót.
A szerző felvétele
Simon Szilvia képviselő – aki főként roma gyerekeket oktat hittanra, és szintén nemmel szavazott a pályázatra – visszautasította, hogy ő rasszista lenne, s hangsúlyozta: nem voltak előzetesen tisztában azzal, milyen tételek szerepelnek a pályázatban, mert egy rendkívüli közgyűlésen kellett arról dönteniük, a beadás előtt egy nappal. Azt ígérték nekik, hogy később majd megtölthetik tartalommal, de már úgy került eléjük a megnyert pályázat, hogy a fenti „bődületes óradíjak” szerepeltek benne. Szerinte a tételek elsősorban a pályázatíró munkadíjáról szólnak, és nem a falu érdekeit szolgálják.
Népszava fotó
Elek István, a faluban élő közíró konstruktív indítvánnyal élt. Szavai szerint sokan azt mondják: elment a hajó. De szerinte meg lehet próbálni az elúszott hajót is visszahívni, ezért azt kérte a képviselőktől, fontolják meg újra a lehetőséget, üljenek le a helyi szakemberekkel, kérdezzék meg az óvónőt, vajon nem lenne-e a könnyebb a munkája, ha egy már fejlesztett három éves gyerek kerülne hozzájuk. Az egybegyűlteket pedig arra kérte, járjanak el testületi ülésekre, hallassák a hangjukat, mert ez is a demokráciához tartozik.