Kényelmes parlamenti többséggel rendelkezett a 2016 decemberi parlamenti választások után összeállt román balközép koalíció, de nem egészen másfél év elteltével, május 28-tól kisebbségbe került. A bukaresti Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Szociál-Liberális Szövetség (ALDE) koalíciójának vesszőfutása nem a jobboldali ellenzék megerősödésének, hanem mindenekelőtt és mondhatni kizárólag önmagának, pontosabban a szocialisták belső válságának és hatalmi harcának köszönhető. Az egyre terebélyesedő bizonytalanság már az ország versenyképességét veszélyezteti, s Románia kezdi elveszíteni az utóbbi években kivívott, a régió éllovasa pozícióját gazdasági téren is.
A kegyelemdöfést az adta meg a kormányzati többségnek, hogy az utóbbi napokban a PSD öt képviselője ült át a képviselőházban egykori elnöke és kormányfője, Victor Ponta új pártjába.
A PSD-ALDE koalíció 9 mandátumos képviselőházi többséggel kezdte meg működését, és élvezte az RMDSZ valamint a nemzeti kisebbségek csoportjának külső, parlamenti támogatását. Ennek ellenére két saját miniszterelnökét buktatta meg eddig rekord gyorsasággal a koalíció nagyobbik pártja, a PSD, ami csak növelte a párton belüli feszültségeket és oda vezetett, hogy mára az egykori 174 mandátumos többség 164-re apadt, miközben egy törvénytervezet elfogadásához 165 voks szükséges. Ezt egyelőre még biztosíthatja az RMDSZ és a kisebbségi frakció, ám a parlamenti többség elvesztése után nyilatkozó RMDSZ elnök, Kelemen Hunor is kilátásba helyezte, hogy a magyar szövetség szeptemberben felülvizsgálja majd a kormány támogatásának kérdését és akkor dönt majd a folytatásról. Kelemen azt is leszögezte, hogy az RMDSZ nem kívánja kormányra lépéshez kihasználni a PSD belső válságát, és nem szándékozik szorosabbra fűzni viszonyát a párttal, a parlamenti együttműködés viszont egyelőre megmarad. Mindez azt is jelenti, hogy őszig akár hivatalban maradhat a Dancila–kormány, ámde ha a nyáron folytatódik az átülés a Ponta párt soraiba, vagy ha szeptemberben a szakítás mellett dönt az RMDSZ, akkor már az ellenzék is meg tudja buktatni a kormányt, s a rendszerváltás után eltelt 28 évben mindig kormányzó vagy potenciális váltópártnak számító szocialista román tömörülés sok más kelet-közép-európai testvérpártja sorsára jut. A régió más baloldali pártjaihoz hasonlóan, a PSD is elsősorban önmagát falja fel, belső hatalmi harc, s a megújulás-képtelenség áldozata lesz.
Meglepő bejelentést tett Románia talán legharciasabb politikusa, Traian Basescu volt államfő, aki jelenleg az általa létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke. Egy televíziós interjúban közölte: szenátori mandátuma lejártával befejezi politikai tevékenységét. Basescu és pártja nyíltan hirdeti Románia és Moldova Köztársaság „egyesülésének” szükségességét és következetesen RMDSZ-, illetve magyarellenes kijelentéseket tesz. A jelenlegi kormányválság kapcsán is elsődlegesen az jutott eszébe, hogy „Minél több szavazatot veszítenek, annál inkább függenek az RMDSZ-től, és a szenátusban szavazás előtt áll a Székelyföld a autonómiájáról szóló tervezet. Kíváncsi vagyok, holnap hogy szavaznak", mondta egy hétfői interjúban a román közszolgálati televízióban. Basescu Orbán Viktor barátja volt, a magyar miniszterelnök személyesen is kampányolt mellette egy tusnádi beszédében, arra kérve az erdélyi magyarokat, hogy támogassák az államfőt a menesztésére kiírt referendumon.
A román szociáldemokraták soraiban dúló válság alapján szinte borítékolni lehet, hogy őszig tovább duzzad majd Victor Ponta új pártjának, a Pro Romania elnevezésű formációnak a létszáma, s az új tagok továbbra is a PSD-ből fognak érkezni. A PSD-színekben volt miniszterelnök, egyben pártelnök Ponta ugyan saját akaratából mondott le mindkét tisztségéről a 61 emberéletet követelő bukaresti Colectiv-diszkótűz tragédia nyomán elharapódzó kormány- és korrupcióellenes tüntetéshullám miatt, s annak köszönhetően, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség eljárást indított ellene. Ezt követően azonban a párt másod- és harmadvonala kezdett előtérbe kerülni. Egykori helyettese, a jelenlegi pártelnök, Liviu Dragnea és a köré csoportosult keményvonalasok mindent megtettek a fiatal és tehetséges exelnök partvonalra szorításáért, ami a mai helyzethez vezetett.
A román Szociáldemokrata Párt élén az elmúlt évtizedekben eddig két olyan vezető állt, aki a belső erőviszonyokhoz is megpróbált hozzányúlni: Adrian Nastase és Victor Ponta. Mindkettőre „rászállt” a Korrupcióellenes Ügyészség is – Nastase letöltendő börtönbüntetést is kapott, Pontát egyelőre felmentették –, de a párt valójában egyik mellett sem állt ki igazán. Minkét nagyobb formátumú vezető bukása után gyakorlatilag restauráció következett, s a pártban visszaállt a begyöpösödött kriptokommunista, apparatcsik-vonal. A PSD támogatottsága folyamatosan zuhan, értelmiségi támogatottsága mára a nullához közelít. Ám, a kelet-közép-európai baloldali vesszőfutások tapasztalata azt sugallja, hogy nem pusztán a párt, a PSD, hanem a román baloldal vége körvonalazódik. Pontának ugyan elméleti esélye van arra, hogy vezetésével újjáalakuljon, immár a modern, 21 századi román baloldal, de a régiós és a romániai tapasztalatok is mást sugallnak. A volt szocialista országokban még egyetlen baloldali pártból kivált vezetőnek sem sikerült elfoglalnia új pártjával a régi helyét, senkinek sem sikerült még olyan alakulatot létrehoznia, amely legalább legnagyobb ellenzéki párttá tudta volna kinőni magát. Hiába vezette hosszú ideig a romániai politikusok népszerűségi listáját Victor Ponta, aligha van esélye arra, hogy baloldali színekben, új párt élén, újra miniszterelnök lehessen. Ez még a nála jóval dörzsöltebb Traian Basescu exállamfőnek sem sikerült, pedig ő igazán nem válogatott az eszközökben – nacionalizmust, revizionizmust, populizmust is segítségül hívott, de új pártja még így sem, az ugyancsak felaprózódott román jobboldalon sem tudott labdába rúgni.
