A futball alaptörvénye: végy egy jó kapust!
Szombat este óta Loris Karius hibája a beszédtéma sportberkeken belül. A Liverpool hálóőre teljesen összetört amiatt, hogy rajta ment el a Real Madrid elleni labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő, ráadásul az eset után halálos fenyegetéseket is kapott. Sebestyén Árpád, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) labdarúgókkal foglalkozó pszichológusa a Népszavának többek közt arról is beszélt, miként lehet feldolgozni egy ilyen megrázkódtatást.
„A trauma feldolgozásnak több fázisa van, ezek azonban egybecsúsznak. De az érthetőség kedvéért tudunk fázisokról beszélni: az első ilyen a sokkhatás. Első körben az edző a jelenlétével tudja támogatni a játékost, akár csak néhány vigasztaló szóval. Ha ez nem segít, akkor csak jelenléttel. Pl.: Itt vagyok, ha tudsz róla beszélni, szívesen meghallgatlak. Ilyenkor nincs mindig abban a helyzetben az élsportoló sem, hogy tudjon beszélni. Ha ezen túljut, akkor meg kell kérni, hogy az érzéseiről beszéljen. Meg kell engedni, hogy a kilátástalanságról, a bánatról, szomorúságról, félelemről nyíltan, akár kiabálás vagy sírás mellett tudjon beszélni. Amikor ez megvan, akkor jön a feldolgozási „szakasz”. Ekkor jöhetnek az újabb célok kitűzése, a felelősség tisztázása, hogy egy tizenegy fős csapatban lehet hibázni még egy BL-döntőben is” – mondta a szakember, aki úgy véli, Karius döntés-idegpálya-izomzat ingerület kapcsolata közel sem működött úgy az első hiba után, mint tenné egy kevéssé stresszes helyzetben. „Bale szenzációs ollózásánál sem tűnt úgy, hogy mindent megtett, sőt, még inkább vissza is húzta a kezét. Ugyanakkor az nyilvánvaló, hogy egyébként jó kapus, Jürgen Klopp nem tesz be olyan játékost, akit ne tartana érdemesnek.”
Sebestyén Áprád szerint az élsportolók gyorsabban meg tudnak birkózni egy ekkora traumával, mint a hétköznapi emberek. „Egy-három hét alatt megtörténhet, de az eset benne marad a játékosban. Mindig ő lesz a hibás, de ezt már el tudja fogadni, felelősséget tud vállalni érzések szintjén. Szembe tud nézni a szurkolókkal és a csapattársakkal. A történtekből tanulni tud, s később át tudja fordítani akár pozitívba is. Ilyenkor történik egy poszttraumás növekedés, s akár előadásokat is tarthat arról, hogy ott mi játszódott le benne, miért nem volt képes elég hamar elfelejteni a hibáját.”
A szakember hozzátette: ha nem kerülnek feldolgozásra a korábban említett szakaszok, akkor derékba tud törni egy pályafutás. A történtek elviselésének képtelensége átcsaphat túlzott alkohol fogyasztásba, droghasználatba. Sebestyén arról is beszámolt, hogy az Egyesült Királyságban a klubok sport tudósokat alkalmaznak leginkább és az ő munkájuk eléggé általános, s úgy véli, egy ilyen traumát nem biztos, hogy tudnak kezelni.
Sebestyén szerint ugyanakkor vannak pozitív példák is egy-egy meccsen belül. Mint mondta, a 2013-as BL-elődöntőben Matts Hummels még dortmundi játékosként hatalmas bakijával ajándékba adott egy gólt a Real Madridnak, a német csapat viszont így is 4-1-re győzött.
„Ezek az esetek mindenki számára rávilágítanak, hogy mennyire fontos a mentális felkészültség a sportban is. S az különbözteti meg az igazán nagy klubokat a kevésbé nagyoktól, hogy a legnagyobb krízisben is fel tudnak állni.”
