Egyelőre fogalma nincs a kormánynak, hogy milyen tartalommal kellene megtöltenie a Modern Falvak néven bejelentett fejlesztési csomagot, de az országgyűlési választás küszöbén nem tehette meg, hogy legalább egy halvány ígéretmézzel átkent madzagot ne húzzon el a kistelepülési vezetők orra előtt. Ezt lehetett kiolvasni a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárának szavaiból a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) tegnapi küldöttgyűlésén. Pogácsás Tibor szerint a már korábban elindult Modern Városok programra azért volt szükség, mert túl nagyok a területi különbségek az ország nagyvárosai között, közülük több is segítségre szorul, hogy a gazdasági fejlődésben és a magasan képzett munkaerő megtartásában is előbbre tudjon lépni. A kisebb települések jövőjét meghatározó fejlesztéseket egy ernyő alá gyűjtő Modern Falvakról azonban csak annyit tett hozzá: ki kell találni, „mit kell érteni alatta”, tartalommal kell feltölteni és immár kutatások is segítik, hogy megvalósítható, reális tervek szülessenek.
A TÖOSZ elnöke próbált optimistán csatlakozni a homályos tervekhez, de alapvető információk nélkül Schmidt Jenő is csak azt tudta kijelenteni, ez sokéves, ciklusokon átívelő csomag lesz, a vidék átalakítása, modernizálása nem mehet végbe egyetlen kormányzati periódusban.
Pogácsás államtitkár szerint ezek mellé lassan „bekúszik” egy harmadik fejlesztési irány, az „okos városok” létrehozása. A központi informatikai fejlesztéseken túl azonban a települések sokszor vesznek meg a munkájukat segítő programokat, vagyis ezen a téren kaotikus viszonyok jöttek létre. A belügyi tárca most egységes irányelveket akar összeállítani, hogy legalább olyan elektronikus segédprogramok működjenek mindenfelé, amelyek a közigazgatási rendszer más pontjain is használhatók, vagyis egy egységes rendszerbe illeszkednek.
Az államtitkár ugyan többször is hangsúlyozta, hogy a maguk részéről az önkormányzati rendszer átalakítását lezártnak tekintik, a feladatok egy részének államosítása, más ügyek járási szintre emelése, a kistelepüléseken a közös hivatalok kialakítása eredményes volt, de a rákosligeti művelődési házban egybegyűlt polgármesterek a kistelepülések önállóságának felszámolásáról szárnyra kelt korábbi hírek miatt a hisszük is, meg nem is bizonytalanságának tétova fejbillentésével ültek a padsorokban. S ezt az érzést csak erősítette, hogy Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára sem kápráztatta el a hallgatóságot túl sok konkrétummal. Így nem tudtuk meg, mekkora összeg szerepel majd a költségvetés önkormányzati fejezeténél, mindössze azt erősítette meg, hogy 2019-ben az egészségügy korszerűsítése és a nyugdíjasok helyzetének javítása mellett a Modern Falvak elindítása lesz a legfontosabb feladat, amihez költségvetési források kellenek. Mindenkit megnyugtatott, hogy összességében az önkormányzatok gazdálkodása stabil, több pénzhez jutnak egy évben, mint amennyit elköltenek, már 2016 végén 670 milliárd forintnyi lekötött betét volt a nevükön.
A legtöbb konkrét kérdés a bölcsődék létrehozásával és az iskolai étkeztetés megszervezésével kapcsolatban merült fel, de a polgármestereknek ismét csalódniuk kellett, amikor konkrét választ vártak. Kiderült ugyanis, hogy a pénzügyi vezető még csak nem is hallott arról a mindennapos gondról, hogy a nem ÁFA körbe tartozó önkormányzati hivataloknak azok után a gyerekek után is be kell fizetniük az ebéd ÁFA részét, akik a kormány döntése szerint ingyenesen étkeznek. A hamarosan megjelenő bölcsődei pályázatoknál legalább arról számolt be, hogy enyhítettek a feltételeken és emeltek a keretösszegen is, országosan és külön Pest megyében is 4,5 milliárd forintra lehet pályázni.
A polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők és alkalmazottak béremeléséről azonban a helyettes államtitkár csak annyit közölt, hogy néhány héten belül már lesz mit mondani róla, de most még nem. A TÖOSZ küldöttgyűlésén jelen lévő Boros Péterné ezt a Népszavának megerősítette, mert ígéretet kaptak rá, hogy a kormány napokon belül összehívja az Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülését. A közszféra döntéshozó fóruma a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) javaslatai alapján tárgyalhat és határozhat a minimálbér mindenkori összegére alapozott – a közszféra egészére egyformán érvényes – bérrendszerről, ennek részeként a diplomás minimálbér bevezetéséről. A felvetésre, hogy ezek szerint puhul a kormány, Borosné óvatos optimizmussal felelt. Szerinte a kormány belátta, hogy a 680 ezer közszolgálatban dolgozó 10 százaléka már hiányzik, mert a legjobbak elmentek a sokszor tíz éve elmaradt béremelések miatt, ez pedig már a hivatalok működőképességét kezdi veszélyeztetni.
