cseresznye;szüret;Palkonya;

Cseresznyét szed egy nő a Mokos Pincészet ültetvényén Palkonya közelében 2018. május 29-én. MTI Fotó: Sóki Tamás

- Te meg babám... - Szüretelik a korai cseresznyét Palkonya közelében

A most a piacokon még ezer, ezerkétszáz forintos kilónkénti áron kapható cseresznye a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége - írja a Wikipédia. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. A cseresznyét az elterjedt nézet szerint Anatólia északkeleti részéről vitték be a Római Birodalom Pontus régiójába, i. e. 72-ben.  Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt. 

Csaknem ezer fajtája közül -, melyek nagyjából érési sorrendben a Münchebergi korai, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú, Biggareau Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai fekete, Margit cseresznye, János cseresznye, Sunburst, Solymári gömbölyű, Linda, Germersdorfi óriás, Van, Stella, a már későinek számító Hedelfingeni óriás, a Kavics cseresznye, a Katalin stb., - alig egyet-kettőt ismerünk névről. Valamennyi őse valószínűleg az alig 1 cm-es átmérőjű gyümölcsöt termő erdei (Cerasus silvestris) vagy vadcseresznye, amely lomberdeinkben, főként tölgyesekben mindenhol megtalálható. Szinte egész Eurázsiában megél, apró piros bogyói meglehetősen savanyúak. Nevezik madárcseresznyének is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a madarak ne választhatnák inkább az édes kerti fajtákat eledelül. A kerti cseresznyét is hívják így: az "avium" a latin avis=madár szóból származik. A cseresznye a madarakra bízza magjának elterjesztését, cserében finom gyümölcshússal jutalmazza őket. A vadcseresznyéből lassú szelekció eredményeként alakultak ki a mai fajták. 

Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma. Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.

Termését gyógynövényként is számon tartják. Szárából, tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek. Még a pattanások elmulasztását is megfigyelték. Hasonló élettani hatást lehet megfigyelni magának a gyümölcsnek az elfogyasztása nyomán is, télire azonban csak a száraz szár marad.

Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói. (Házipatika)

Mikola István, volt egészségügyi miniszter kapta az idén a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elismerését, az Orbán István emlékérmet, amelyet a szövetség keddi közgyűlésén adtak át - közölte a szövetség az MTI-vel.